Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Az MTA-MHT szakmai konferencia ajánlásai a 2001. évi felső-tiszai árvízzel kapcsolatban (Nyíregyháza, 2001. április 19.)

A 2001. ÉVI ÁRVÍZ A FELSŐ-TISZÁN Az MTA-MHT szakmai konferencia ajánlásai Nyíregyháza 2001. április 19. A Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága, valamint Hidrológiai Tudományos Bizottsága, mint a vízzel, így az árvízvédelemmel is foglalkozó tudományos testületek és a Magyar Hidrológiai Társaság, mint szakmaitudományos civil szervezet szakmai konferenciát és fórumot rendeztek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a 2001. márciusi felső-tiszai árvíz kialakulásának, lefolyásának tudományos igényű elemzéséhez, a védekezés tapasztalatainak összefoglalásához és bemutatásához, a fejlesztési teendők meghatározásához. A rendezvény résztvevői együttérzésüket fejezték ki azok iránt, akiket az árvízkatasztrófa következményei érintettek, akiknek elpusztult, kárt szenvedett lakóházuk, vagyonuk, akiknek az árvíz megzavarta békés, nyugodt életét. Tisztelegtek továbbá azok előtt, akik az árvízvédekezési, mentési, kiürítési munkákban helytálltak, akik szervezik és végrehajtják az újjáépítés nehéz feladatát. A rendezvényen elhangzott előadások és a fórum tapasztalatai, megállapításai alapján az MTA tudományos bizottságai és a Magyar Hidrológiai Társaság a következő ajánlásokat fogalmazták meg az állami szervek és a települési önkormányzatok részére a térségi és az országos árvízvédelmi fejlesztési feladatokkal kapcsolatban. Javasoljuk elvégezni az árvízvédekezésben közreműködő állami és önkormányzati szervek együttműködési tapasztalatainak átfogó elemzését, kiértékelését, a szükséges fejlesztési teendők meghatározását. Javasoljuk a veszélyhelyzetben végrehajtandó kitelepítések jogi hátterének fejlesztését. Véleményünk szerint minden szinten javítani kell az ország árvízi veszélyeztetettségével kapcsolatos tájékoztatási tevékenységet, fejleszteni a lakosság, a társadalom árvíz-tudatát. Javasoljuk, hogy az állami és önkormányzati szervek erre fokozott gondot fordítsanak, egyidejűleg hozzá kívánunk járulni az árvizekkel kapcsolatos kommunikációs feladatok teljesítéséhez. Árvízvédelmi helyzetünk kulcskérdése a vízgyűjtőn felül fekvő országokkal a nemzetközi vízügyi együttműködés javítása. Javasoljuk, hogy ebben az illetékesek a jövőben építsenek az EU-csatlakozás nyújtotta lehetőségekre, az Európai Unió új vízgazdálkodási irányelveire, amelyek előtérbe helyezik az országhatárokon átnyúló, a vízgyűjtő területek egészére kiterjedő együttműködéseket, az integrált vízgazdálkodás megvalósítását. Javasoljuk, hogy az illetékes állami szervek gyorsítsák fel az árvízvédelmi rendszer folyamatban lévő fejlesztését az érvényes mértékadó szintekre és terhelésekre, figyelemmel az ártéri öblözetek differenciált biztonsági igényeire. A fejlesztések során a nagy értékű, sűrűn lakott árvízvédelmi öblözetek élvezzenek elsőbbséget és kapjanak kiemelt védelmet. Örömmel nyugtázzuk, hogy folyik a tervező munka Vásárhelyi-féle árvízvédelmi megoldások továbbfejlesztésére. Javasoljuk, hogy ennek keretében: - folytatódjanak az árvízszint-emelkedések okainak, a meteorológiai és hid-