Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Bakonyi Péter-Józsa János: A kitört víz levezetésének modellezése

A kitört víz levezetésének modellezése 119 7. ábra. Az elöntött terület pillanatnyi kiterjedése: megfigyelés (bal), modelleredmény (jobb) a töltésszakadásokat követő T = 19. órában együttesen becsült 1000 m

3/s-os tetőző vízhozammal. A modell számítási időlépése a stabilitási kritériumok betartásával 12 sec volt. A simasági együttható értékét szisztematikusan változtatva, a modellben az elöntött területek megfigyelt időbeni alakulásával, mindenekelőtt a 41. út elérésével törekedtünk legjobb egyezést biztosítani. A kalibrálás során tehát ügyeltünk mind a térbeli, mind az időbeli pontosságra. A kalibrálás során érdekes volt megfigyelni, hogy a terepviszonyok miatt a simasági együttható változtatására mind a hullám előrehaladásának sebessége, mind az elöntött területek nagysága milyen jelentős érzékenységet mutatott. Végül a legjobb egyezést 15 m

1/

3/s-os simasági együttható mellett kaptunk, ami jó jellemzője egy átlagos mértékben benőtt, tavaszi állapotban lévő öblözetnek. A 7-8. ábrákon az elöntés légifelvételekből rekonstruált (bal oldali ábra), illetve a legjobb egyezést adó paraméterérték mellett modellezett előrehaladását (jobb oldali ábra) mutatjuk be, a 41. út elérésének időszakára összpontosítva. Látható, hogy a modell az elöntött térség nagyságát jól visszaadja, miközben például a terep és a simasági viszonyok leképzésében tett egyszerűsítések folytán a részletekben természetesen különbségek adódtak. A szakadás pillanától 9 órás időlépésben haladva a 9-12. ábrákon az elöntést a digitális terepmodellen axonometrikus megjelenítésben láthatjuk, a magassági viszonyok kihangsúlyozása érdekében erős függőleges torzításban.