Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Bodnár Gáspár: A 2001. évi felső-tiszai árvíz elleni védelem

A 2001. évi felső-tiszai árvíz elleni védelem 71 feladatokat a vízügyi igazgatóság műszaki javaslatai alapján, a megyei Védelmi Bizottság koordinációja mellett, a védekezésben közreműködő hatóságok és intézmények látták el. A lokalizációval és a vízvisszavezetéssel kapcsolatosan számos fontos intézkedés született: - Rendszeres légi megfigyelésre került sor naponta kétszer a kiömlő víz szétterülésének figyelemmel kísérésére. - A légi megfigyelések eredményei, az elöntés helyzete térképen ábrázolásra kerület, s ezt a lokalizációs tervekkel összevetve, a helyzetet elemezve, került meghatározásra, hogy mely településeken lehet lokalizációs létesítményeket kiépíteni a lakóházak védelme érdekében, s a víz visszahúzódásakor ennek alapján születtek meg a javaslatok a belterületeken a fertőtlenítés végrehajtására és a visszatelepítés megkezdésére. - Az elöntési térképeket az ukrán Fél naponta tájékoztatásul megkapta. - Geodéziai felvétel készült a lokalizációs töltésekkel védett településekről a lokalizációs vonalak helyszínrajzi és magassági rögzítésének érdekében. - Az önkormányzatok által a belterületek védelme érdekében végzett lokalizációval, majd később a vízvisszavezetéssel kapcsolatos feladatok irányítására műszaki koordinátor és több fős műszaki csoport működött az érintett településeken (Reich-Nádor 2003). - A lokalizációhoz szükséges anyagokat (zsákokat és homokot) a vízügyi igazgatóság biztosította a településeknek, de ezeket több esetben már csak katonai eszközökkel, kétéltűekkel, helikopterekkel lehetett beszállítani. - A vízvisszavezetés érdekében magyar területen a Beregben március 11-től 15 db 500 l/s, 24 db 200 l/s és 76 db 20-40 l/s teljesítményű szivattyú lett telepítetve. A maximálisan üzemelő 115 db szállítható szivattyú összteljesítménye 14,34 m

3/s volt. A terület mélyebb részeinek víztelenítésére még április 2-án is 70 db szivattyú működött. 5. A magyar és ukrán vízügyi szervek együttműködése Az árvíz során a magyar-ukrán kormányközi határvízi egyezményben és szabályzatban foglaltakon túl is folyt az információcsere és a műszaki segítségnyújtás: a két ország vízügyi szervei folyamatosan, naponta tájékoztatták egymást a hidrometeorológiai és hidrológiai adatokról, az árvíz- és belvízrendszerek üzemeléséről és a védelmi készültség fokáról. Az ukrán fél azonnal tájékoztatást kapott a gátszakadások helyéről, idejéről, az átfolyó víz mennyiségéről, a víz ukrán határra érkezésének várható időpontjáról. Átadásra kerültek a kiömlött víz lokalizálási és visszavezetési lehetőségeiről készített számítások, valamint folyamatos tájékoztatás kaptak a foganatosított intézkedésekről (útátvágások, kitelepítés, lokalizációs védvonal építése stb.). Az ukrán vízügyi szervek folyamatosan - naponta legalább egyszer - értesítést kaptak a beregi öblözet vízborítottságáról (a légi felvételek által készített térképvázlatok és űrfelvételből levezetett elöntés térképek átadásával). Tájékoztatást kaptak továbbá arról, hogy a magyar védelemvezetés és szakértők által végzett számítások