Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Bodnár Gáspár: A 2001. évi felső-tiszai árvíz elleni védelem

62 Bodnár Gáspár 3. Gátszakadások, kitört vizek 3.1. Vízátfolyás a Palád töltésén A rendkívül magas, az addigi LNV-t és a mértékadó árvízszintet nemcsak a Tiszán, hanem a Túron is meghaladó vízszintek miatt március 6-ától kezdve egyre szaporodtak a töltések állékonyságát veszélyeztető jelenségek. Az előrejelzések alapján a Túr garbolci szelvényében, s így a Palád-pataknál sem kellett a mértékadót is meghaladó vízszintre számítani. Viszont a Túr alsó és középső szakaszán a magas vízszintek kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult az, hogy ukrán területen, a Tisza bal parti töltésén Bökénynél és Királyházánál március 5-én 15-16 óra között gátszakadások következtek be. Az itt kiömlő vizet a magyar határnál egy ideig a Batár és a Palád-patak töltései megfogták, de a vízszint meghaladta a töltéskoronát. A Palád-patak felső szakaszán március 6-án éjjel 2 órakor kezdték észlelni a vízszint gyors emelkedését, miután először a Palád-patak jobb parti töltését hágta meg az ukrán területi gátszakadásokból származó víz. Március 6-án 4 és 6 óra között a kispaládi vízmércén 48 cm-t emelkedett a vízszint, ami kb. 5 órától az 5 + 100-6+423 szelvények között mintegy 1400 fm hosszban meghaladta a töltéskoronát (J. ábra). A szakaszvédelem-vezető március 6-án éjjel 2 órakor elrendelte a nyúlgátak építését, amit Kispalád felől a gyors vízszintemelkedés miatt csak kb. 100 m hosszban, Magosliget felől pedig mindössze 20 m hosszban tudtak elkészíteni, mert egyrészt a területet nem lehetett megközelíteni, másrészt a zsákokat a helyenként 40-50 cm vastagságban átömlő víz elmosta (2. kép). A Palád-patak és a Kishodos-Kispalád közötti út kereszteződésének a lezárá3. ábra. Vízátfolyás Ukrajnából a Palád-patakon keresztül 2. kép. A Palád-patak töltésén átfolyó víz és a lesodort homokzsákok