Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Váradi József-Varga Miklós-Szlávik Lajos: Az árvízvédelem országos irányítása 2001 márciusában

52 Dr. Váradi József-Dr. Varga Miklós-Dr. Szlávik Lajos 18. kép. A tivadari gátszakadás helyreállítása (Fotó: Magyari György, ABKSZ) 1997-től összesen 36 km hosszú töltés szakaszon megvalósult a töltésfejlesztés, mert e nélkül a Tisza bal partján is lettek volna töltés szakadások, amelyek a bekövetkezettnél nagyságrendekkel súlyosabb károkat okoztak volna a Palád-Csécsei, illetve a Tisza-Szamosközi árvízi öblözetben. (Az eddigi fejlesztések nélkül helyenként több, mint 1,3 m-rel haladta volna meg a vízszint a töltések koronaszintjét.) A védekezés eseményei egyértelműen igazolták, hogy a megelőző évek fejlesztései szükségesek és hasznosak voltak. Azokon a védelmi szakaszokon, ahol a művek az előírásoknak megfelelően már megerősítésre kerültek, ott kritikus védelmi helyzet sehol sem alakult ki, a védekezés igénye mind létszámban, anyagban és eszközben, mind pedig az anyagi ráfordítást illetően jelentősen, egy nagyságrenddel kisebb volt. Ez az árvízvédekezés is felszínre hozta a védekezés-irányítás és az egyes védekezési feladatok ellátásában már korábban is tapasztalható jogszabályi pontatlanságokat (megyei védelmi bizottság elnökének szerepe és munkájának felügyelete, a kimenekítés és kitelepítés végrehajthatósága, a védekezés egyszemélyi felelősségű irányítása, rendkívüli készültség elrendelése, kormánybiztos személye és szerepe stb.). Szükséges tehát a vonatkozó jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) tapasztalatok alapján történő részletes és összehangolt felülvizsgálata. Az 1998., 1999., 2000. és 2001. évi vízkár-elhárítási védekezési, helyreállítási és kárrendezési feladatok kormányzati kiadásai elérték a 184 milliárd Ft-ot. Ebből kifejezetten az árvízzel összefüggő kiadások összege 60 milliárd Ft volt. (Egy korábbi tanulmány a teljes hazai védelmi rendszer erősítési munkálatait 1999. évi árszinten 170 milliárd Ft-ra becsülte (Halcrow 1999).) A 2001. évi felső-tiszai árvíz ismét a korábbi maximumok felett tetőzött és a gátszakadást is okozó árvízi jelenségek egyrészt ismételten és nyomatékosan tá-