Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Váradi József-Varga Miklós-Szlávik Lajos: Az árvízvédelem országos irányítása 2001 márciusában

38 Dr. Váradi József-Dr. Varga Miklós-Dr. Szlávik Lajos 5. kép. A tarpai alsó szakadás kifejlett állapotban (2001. március 7.) (Fotó: Vizy Zsigmond, VMLK) Március 5-én hajnaltól kezdve a Tisza Tiszabecs-Vásárosnamény közötti szakaszán, ahol a töltések kiépítése a leggyengébb, a magassági hiányok a legnagyobbak voltak és ahol a várható és később bekövetkezett vízszintek legnagyobb mértékben meghaladták az addigi LNV-t és a mértékadó vízszintet is, rendkívüli intenzitású és nagy erőfeszítést követelő védekezési munkák folytak. A védekezés első erőfeszítése a magassági hiányok megszűntetésére irányult. A nyúlgátak építési ütemének több mint 30 km hosszon sikerült lépést tartania a vízszint emelkedésével és megakadályozni azt, hogy a víz a töltésen, illetve a 40-50 cm magas nyúlgátakon átömöljön. Jelentős hosszon volt szükség a mentett oldali rézsű bordás megtámasztására is. A minden eddiginél nagyobb vízmagasság és vízhozam következtében a töltésekre óriási nyomás nehezedett, március 6-án reggeltől kezdve egyre szaporodtak a töltések állékonyságát veszélyeztető jelenségek. 3. Gátszakadások és lokalizációs munkák, a védművek helyreállítása A Palád-patakon érkező, az ukrán gátszakadásból származó víz magyar területen két települést veszélyeztetett. A Palád-patak jobb parti töltésén, március 6-án hajnaltól a határon átömlő víz mintegy 1400 m hosszon a töltést meghágta, de nem szakította át. Az 50 óra alatt átfolyt vízmennyiség 10 millió m

3, az elöntött terület legnagyobb kiterjedése 35 km

2 körüli volt. A víz magyar területen Kispalád és Botpalád településeket veszélyeztette, Kispaládnál néhány ház víz alá került. Az átbukó víz útját március 7-én délre sikerült elzárni. A természetes terepmélyedésekben, patak medrekben, csatornákon történt lefolyás és szivattyúzás hatására március 10-