Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Váradi József-Varga Miklós-Szlávik Lajos: Az árvízvédelem országos irányítása 2001 márciusában

AZ ÁRVÍZVÉDELEM ORSZÁGOS IRÁNYÍTÁSA 2001 MÁRCIUSÁBAN DR. VÁRADI JÓZSEF-DR. VARGA MIKLÓS-DR. SZLÁVIK LAJOS 1. Az árvízvédelmi helyzet kialakulása A 2001 tavaszán levonult árvíz 1998 ősze óta a negyedik volt a Tisza-völgyben, amelynek vízszintjei sorra megdöntötték a korábban mért legmagasabb értékeket. 2000-2001 fordulóján, a 2001. év elején az időjárás és a vízjárás alakulása nem valószínűsítette, hogy rendkívüli árhullám következhet be, hiszen a 2000 áprilisi árvizet követően az átlagosnál melegebb és szárazabb volt az időjárás, télen csak kis mennyiségű hó halmozódott fel, a Tisza és mellékfolyói jégmentesek és a vízállások alacsonyak voltak (Szlávik 2003). 2001. március első napjaiban a Felső-Tisza vízgyűjtőterületén, több helyen három nap alatt 2-3 havi csapadékmennyiség hullott le. Ebből a csapadékból és a rendkívül gyors és erőteljes felmelegedés hatására keletkezett olvadékvízből származó vízmennyiség a jórészt fagyott talaj miatt csak igen kismértékben tudott beszivárogni, illetve tározódni, és a lombtalan erdők vízvisszatartása is jelentéktelen volt. A kárpátaljai folyók felső szakaszán már március 3-ról 4-re virradó éjszaka heves áradás kezdődött, mely rövidesen a hazai folyószakaszokat is elérte. Gyors áradás kezdődött a Túron is. Az utolsó csapadékhullám végétől a tiszabecsi tetőzésig 16 óra, a rahói és tiszabecsi tetőzés között mindössze 13 óra telt el. Tiszabecsen a március 6-án bekövetkezett tetőzésig 8,5 m-t, Tivadarnál 12,0 m-t emelkedett a Tisza vízszintje. A meteorológiai okok kiváltotta árvízi helyzethez jelentősen hozzájárult az ukrajnai Tiszabökénynél történt tiszai gátszakadásból a Palád-patakba átfolyó és onnan a Túrba kerülő vízmennyiség, amelynek hatására a Túr középső szakaszán is LNV fölötti vízállások alakultak ki. A hidrometeorológiai helyzet, a rendkívüli csapadék, a hirtelen felmelegedés hatására bekövetkezett hólolvadás és a lefolyási viszonyok kedvezőtlen egybeesése vezetett a térségben minden eddigit felülmúló katasztrofális árhullám kialakulásához. 2. A védekezési munkák megindítása és megszervezése A március 4-én reggelig rendelkezésre álló csapadék és vízállásadatok alapján 8:40-kor kiadott első előrejelzés Tiszabecsre még csak III. fokú készültséget elérő árhullámot valószínűsített. Az előrejelzések alapján a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Dr. Váradi József oki. mérnök, vízügyi helyettes államtitkár, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest. Dr. Varga Miklós oki. mérnök, főigazgató, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest. Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, Ph.D., a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) tudományos tanácsadója, az Eötvös József Főiskola (Baja) tanszékvezető főiskolai tanára.