Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Szlávik Lajos: A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai

A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai 33 VIII. táblázat Az 1947/48. évi és a 2001. évi árhullámok összehasonlítása 1947/48 2001 Tetőző vízállások Tiszabecs - 600 cm Tivadar Tiszabecs - 719 cm Tivadar - 848 cm - 1014 cm Az áradás intenzitása Tiszabecsnél napi 3 m Tiszabecsnél napi 3,6 m (max. 25 cm/h), Tivadarnál napi 4,7 m (max. 33 cm/h) Tetőző vízhozamok Tiszabecsnél gátszakadások nélküli számított 650 cm-es vízállásnál ömax=4000 m Vs Tivadarnál a mért tetőző vízhozam 4040 m

3/s Szakadások száma, mérete, a nyitott töltések időtartama 3 töltésszakadás. 20, 30 és 100 m hosszon, a két kisebbet elzárták; A töltés 2 töltésszakadás, 120-120m hosszon; A töltés nyitva: 71, illetve 75 órán át nyitva: kb. egy hónapon át, két további árhullám is 2 töltésszakadás, 120-120m hosszon; A töltés nyitva: 71, illetve 75 órán át kifolyt Kiömlött vízmennyiség 78 millió m

3 120-140 millió m

3 Elöntött terület 178 km

2 250 km

2 A kiváltó okok összevetése Fagyott talaj, rendkívüli hőmennyiség, gyors felmelegedés, heves esők. a védműrendszer kiépítetlensége Fagyott talaj, hótakaró, gyors felmelegedés, rendkívüli csapadékmennyiség, a védműrendszer kiépítetlensége többi tiszai mellékfolyót és tiszai szelvényeket, akkor hasonló tendenciával találkozunk (Szlávik 2003). Ez egy olyan körülmény, egy olyan sajátosság, amellyel az árvízvédelmi fejlesztések szempontjából mindenképpen számolni kell. 8. A 2001. márciusi felső-tiszai árhullám hidrológiai értékelése A Felső-Tisza éghajlati és vízjárási adottságai közé tartozik, hogy az év folyamán bármikor számíthatunk jelentős árhullámokra. A hótakaró gyors olvadására a téli félévben szinte bármikor lehet példát találni, mégsem túl gyakori, hogy éppen március elején jelentkezzen együttesen a szélsőséges esőzés és hóolvadás. Máskor az átlagosnál jóval nagyobb hókészletek is fokozatosan olvadnak el és a folyók viszonylag csendesen vezetik le az olvadék vizeket. A 2001. évi árhullám értékelésére összehasonlítottuk az 1947-48. évi (Szlávik-Fejér 1998) és a 2001. évi árhullámokat, miután rendkívül hasonló volt a két árhullám, úgy a kiváltó okokat, mint a lefolyását és a következményeket illetően (VIII. táblázat). A kiváltó okokat illetően, a talaj felső rétege mindkét esetben fagyott volt. 1947 utolsó napjaiban a vízgyűjtőn rendkívüli hőmennyiség volt. 2001-ben volt hó-