Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

III. kötet: A 2001. évi árvíz - Szlávik Lajos: A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai

A 2001. évi felső-tiszai árvíz kialakulása és hidrológiai sajátosságai 15 Ф 2 j N V) \Q> "3,8 _3,9_ "3,3" 2,95 5,9" 3,1 0,25 0,30,3T — г í I i i i 01.24. 01.31. 02.07. 02.14. 02.21. 02.28. 03.07. 03.14. Idö (nap) 2. ábra. A korábbi évek hóban tárolt vízkészletének értékei és a sokévi átlag a Tisza vízgyűjtőjén a szegedi szelvényig (II. 28.) Február 21-28. között ugyan jelentősebb havazás volt, de február 28-án a hóban tárolt vízkészlet még így is a sokévi átlagnak (3,7 km

3) alig több, mint a felét tette ki (2,1 km

3), tehát nem volt jelentős. Ezt a hőmennyiséget találta a vízgyűjtőn az az eső, amely március első napjaiban érkezett. A 3. ábra az elmúlt hat év február 28-i időpontra vonatkozó hóban tárolt vízkészlet adatait mutatja km

3-ben. Az 1999-es igen havas télen több, mint négyszeres, csaknem ötszörös volt a hőmennyiség (11 km

3), s ez akkor egy nagy hóolvadásos árhullámot eredményezett (Szlávik-Kovács 2003). A Felső-Tisza vízgyűjtő területén március l-ig felhalmozódott hó mennyisége arányaiban nem különbözött az egész Tisza-vízgyűjtőre jellemző értékektől. Az 1000 m feletti magasságban átlagosan mintegy 40 cm-es hóvastagság és 70 mm hóvízkészlet volt jellemző. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén 2001. március 3-án kezdődő ciklontevékenység hatására igen jelentős csapadék hullott, és a hőmérséklet ebben az időszakban 10 °C fölé emelkedett. A 0 fokos izoterma magassága (az olvadáspont) ekkor már 2000 m fölött volt volt. Az árhullámot kiváltó csapadék területi átlaga a Felső-Tisza-vízgyűjtő területén március 3-5. között 124 mm volt; ilyen rövid idő alatt példátlan mennyi12 ,—, 10 s У 8 (1) 6 N V) чф 4 N > 2 0 _9,9_ 5,9 ZA. 0,4 5Д -3.72Л sokévi 1996 1997 1998 1999 2000 2001 átlag Idö (év) 3. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értékei 2001. 1. 24.-111. 14. között és a sokévi átlag a Tisza vízgyűjtőjén a szegedi szelvényig