Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Nagy László: A dombrádi buzgár vizsgálata
208 Nagy László víz oldali rézsűhajlás 1:3,0 mentett oldali rézsűhajlás 1:4,0. Megállapítható, hogy az előírásokat kielégítő méretű, nagy szelvényű, lapos rézsűhajlású töltésnél észlelték a buzgárt. Az aktualizált fejlesztési terv szerint a buzgárnál a koronaszint 104,10 m B.f. mértékadó árvízszint 102,55 m B.f. LNV (1970) 102,10 m B.f. 1998 novemberi vízszint 102,92 m B.f. A vizsgált árvízvédelmi töltésnél magassági hiány tehát nincs, a magassági biztonság 1,4—1,5 m-re tehető, ami 0,4—0,5 m-rel magasabb az előírtnál. A talajmechanikai feltárást az Országos Műszaki Irányító Törzs Töltésfeltáró Szakcsoportjának tagjai és a FETIVÍZ Kft. Talajmechanikai csoportjának szakemberei készítették közvetlenül az árhullám levonulása alatt illetve után, de még a rendkívüli készültség idején (OMIT 1998a, 1998b). Az elvégzett 11 db fúrás 6-7 m mélységekbe hatolt le, összes hossza 71 fm. A kis átmérőjű Borro-füróval félig zavartalan mintavételezés történt. A feltárási terv készítésénél elsődleges szempont a károsodás okának azonosítására vonatkozó adatgyűjtés volt. Gyakorlatilag két keresztszelvény és a mentett oldali töltéslábnál egy hossz-szelvény került feltárásra. A vizsgálatok elsősorban átmeneti és gyengén kötött talajokat tártak fel, a szemcsés talajok rendszerint rosszul graduáltak, nem iszaposak. U egyenlőtlenségi mutatójú talajt a vizsgálatok csaknem minden fúrásszelvényben kimutattak. 2. A töltés A töltés feltárása a 33+303 tkm szelvényben egy fúrással történt (3. ábra). A töltést vegyes rétegződésben kötött, átmeneti és finom szemcsés talajok alkotják. A töltést alkotó talajok tehát széles skálán helyezkednek el, a rétegek változatos kiékelődését tovább bonyolítják a különböző töltésépítési fázisok határai. így a 4. ábra keresztszelvényén meg sem próbáltuk a töltés talaj rétegződését bemutatni. A töltést alkotó talajokról megállapítható, hogy nedvesek, víztartalmuk meghaladja a földnedves talajokra megszokott értéket. Ebből arra lehet következtetni, hogy a talajok lazák, így nem csak a szemcsés talajok vezetik a vizet, hanem a kötött talajok is a másodlagos pórusokon keresztül. Ezt támasztja alá az a megfigyelés is, hogy a töltés anyaga könnyen fúrható volt. 3. Az altalaj A töltés altalaja szabályos rétegződést mutat, a feltárás alsó határáig a mélységgel a szemcsék nőnek a vízvezető képességgel együtt. A terepszinten jelentkező termett talaj erősen kötött, közepes és kövér agyag. E réteg feletti talajok valamilyen korábbi árvízvédekezés során kerültek a helyszínre. Az agyag réteg vastagsága körülbelül 1,0 m a töltés lábánál, a feltárt szakaszon minden-