Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Szlávik Lajos: A vízügyi igazgatóságok közreműködése a felső-tiszai árvízvédekezésben

A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁGOK KÖZREMŰKÖDÉSE A FELSŐ-TISZAI ÁRVÍZVÉDEKEZÉSBEN Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) dolgozói legutóbb az 1970-es évek végén, majd a 80-as évek elején kerültek bevetésre más vízügyi igazgatóságok védekezésénél. Az átszervezés után a lecsökkent létszámú vízügyi igazgatóságnak eddig nem kellett műszaki segítséget nyújtani más igazgatóságoknak. Ezért a Felső-Tiszáról érkező híreket nagy figyelemmel kísérték az árvíz kialakulásától a védekezés befejezéséig. A dunai VIZIG-ekhez hasonlóan az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is a médiákban megjelenő árvízi tudósítások, az ukrajnai események alapján értesült az árvízvédelmi helyzetről és kezdte meg a felkészülést a műszaki segítségnyújtásra. Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) utasítása alapján megszervezték az éjjel-nappali műszaki ügyeletet, a riasztási láncot, naprakész vízkár-elhárítási beosztást, a védelmi anyag-, gép- és eszközkészletről kimutatást készítettek. Az EDUVIZIG-től 4 csoport került kivezénylésre, összesen 58 fővel, az első három a FETIVIZIG-hez, a negyedik pedig a KÖTIVIZIG-hez műszaki segítségnyújtás céljából. Az elsőként induló csoport riasztására november 6-án a reggeli órákban került sor. A 8 mérnök, 3 technikus, 8 gátőr és 2 gépkocsivezető, összesen 21 fő 18:20 órakor érkezett Nyíregyházára és a Felső-Tiszán, Vásárosnamény—Dombrád térségében került bevetésre. Az eligazítás után a 77.sz« jobb part Tiszaszalka, Gulács, Tivadar és Jánd térségébe, valamint a Tisza bal partján, Panyola térségébe kerültek embereink, ahol védvonali műszaki feladatokat kaptak, a megérkezésük után azonnal. A második csoportot november 7-én 15:00 órakor riasztották, világítási feladatokra készült fel és 20:00 órakor felmálházva elindult a FETIVIZIG-hez. Másnap 5:00 órakor a helyi védelemvezetőnél jelentkeztek a Tiszaszalkai Védelmi Központban. A csoport a helyi védelemvezetés által meghatározott helyeken, a Tisza jobb partján, Tiszaszalka térségében és a Lónyay-főcsatornán november 13-ig végzett világítást, 5 db 750 fm hosszú világítóegységgel. A harmadik csoport (1 mérnök, 2 technikus és 1 gépkocsivezető) vízhozammérési feladatokat kapott a Tisza vásárosnaményi szelvényében. Sikerült kimérni az árvízi hurokgörbét (a tetőzést, valamint az apadó ágat). A mérési eredményeket a helyszínen hordozható számítógépen nyomban kiszámították, és mobil telefonon jelentették a FEÖsszeállította: dr. Szlávik Lajos az érintett vízügyi igazgatóságok alábbi munkatársai által készített jelentések alapján: Csóka Zoltán, oki. mérnök, az ADUVÍZIG, Baja szakaszmérnöke. Gaál Róbert, oki. mérnök, a NYUDUVIZIG, Szombathely osztályvezetője. Galháts Zoltán, oki. mérnök, a KÖVIZIG, Gyula műszaki igazgatóhelyettese. Horváth Emil, oki. mérnök, a KDTVIZIG, Székesfehérvár osztályvezető-helyettese. Petröcz Bálint, oki. mérnök, az ÉDUVIZIG, Győr osztályvezetője. Stimm Gábor, oki. mérnök, a KÖDUVÍZ1G, Budapest osztályvezetője. Szabó Richárd, mérnök, az ÉDUVÍZIG, Győr főelőadó-tanácsosa. Szappanos Ferenc, oki. mérnök, a DÉDUVÍZIG. Pécs igazgatója.