Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Pados Imre-Felbermann Tamás: Árvízvédekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében

Aiviz\>édekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében 141 Legsürgősebb feladat a mindenkori árvizes hírösszeköttetés biztosítása, URH rendszer telepítésével. Emellett szükséges a műszaki irányítók részére a mobiltelefo­nok mindenkori általános biztosítása. A gátöri képesítéssel és védekezési gyakorlattal nem rendelkező gátörök számára tapasztalatszerzést is jelentett a védekezési készültség. Elsősorban helyismerct-szer­zés, megfigyelő-járőrszolgálati és a jelentési rendszer tekintetében. Tanfolyam, to­vábbképzés szervezése folyamatosan szükséges. A hidrometeorológiai adatok cseréje, ill. beszerzése szempontjából megállapítha­tó, hogy a lehetőségekhez képest a szlovák vízgyűjtőn lévő vízügyi szervektől az ada­tok időben és megfelelő hitelességgel rendelkezésre álltak. A bodrogközi tiszai védvo­nalon igazgatóságunk saját észlelésü mértékadó vízmércével nem rendelkezik, így a vízállások csak áttételesen voltak beszerezhetők. Új. mértékadó vízmérce kijelölése mellett a tapasztalatok alapján szükséges a je­lenleg csak I. fokú készültség megszüntetésére szolgáló vízmércék (pl.: Tiszafüred) vízállásainak a készültségek mérséklésére történő kiterjesztése is. A rendkívüli készültség során nagyon hasznosnak bizonyultak a repülőgépes bejárások, melyek alapján megfelelő videó- és fényképfelvételek készítésére volt lehetőség. Megállapítható, hogy az elvégzendő árvizvédekezési munka mennyisége a tiszai védvonalakon jelentősen különbözik a Tiszaújváros feletti és alatti szakaszokon. Az alsóbb szakaszokon — a mellékágak kivételével - az első rendű védvonal megfelelő biztonsággal a szivárgórendszerrel együtt kiépült, káros árvízi jelenségek minimális mértékben adódtak. Ennek megfelelően viszonylag kevés munkaerő, anyag és eszköz foglalkoztatására, ill. felhasználására volt szükség. Az árhullám által érintett önkormányzatok a védekezéssel kapcsolatos teendőiket általában nem kellően ismerik, a cselekvéshez szükséges tervek —az igazgatóságunk által tett többszöri felhívás ellenére — nem állnak rendelkezésre, nem rendelkeznek a védekezéshez szükséges anyagokkal, s az érvényben lévő rendelkezések szigorúbb be­tartása lenne szükséges. A megváltozott jogszabályi környezetben a védekezésben együttműködő szerve­zetek új típusú együttműködésére volt szükség, amely a kezdeti nehézségeket követő­en, megfelelő hatékonysággal működött. A Megyei Védelmi Bizottság üléseit a vízügyi igazgatóság központjában tartotta, ahol a védekezés helyzetéről azonnali információk álltak rendelkezésre. A rendkívüli védekezés során az operatív törzs tagjainak együttműködése teljes mértékben biztosí­totta a döntések gyors és hatékony meghozatalát. Igen pozitívan értékelhető a védekezés során a honvédségi erők közreműködése, létszáma és technikai felszereltsége. Javította a védekezés hatékonyságát, az intézke­dések gyorsaságát a honvédségi összekötök EVIZIG védelmi központjában való elhe­lyezése is. Összességében megállapítható, hogy a levonult árhullámok elleni védekezés sikeres volt, mivel a kialakult veszélyhelyzetben a megfelelő időben tett intézkedé­sek és műszaki beavatkozások különösen nagy kártételek nélkül biztosították a leg­veszélyeztetettebb települések védelmét, az érintett lakosság életének és vagyoná­nak megóvását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom