Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Pados Imre-Felbermann Tamás: Árvízvédekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében

Aiviz\>édekezés a Bodrogon és a Tisza észak-magyarországi szakaszán 1998 novemberében 137 lehetőség szerinti felmérését, a töltéskorona víztelenítését, kátyúzásátjárhatóságának biztosítását, a mentett oldali jelenségek megfigyelését, az árvízi vízmércék leolvasását. A magasabb készültségi fokozatok időszakában a kialakult és várható árvízvédelmi helyzetre tekintettel, igazgatóságunk folyamatosan értékelte az előkészítő fázisban meghatározott, s a tartós védekezést irányító műszaki személyek létszámát, a szükséges gépek, eszközök számát és a védekezési anyagok mennyiségét. Ennek megfelelően növeltük a figyelőszolgálatot ellátók létszámát, mozgósítottuk a védelmi osztagunkat, a társvízügyi igazgatóságoktól — az OVF-en keresztül - igényeltünk műszaki irányítókat, a BAZ Megyei Védelmi Bizottságon keresztül igénybevettük a honvédségi, polgárvédelmi erőket és a közerőt. Tartós árvízi terhelés hatására az első beavatkozásokra a bodrogközi védvonalak mentén került sor. Rohamosan nőtt a fakadóvizes területek nagysága és nagymértékben volt észlelhető a töltés előterek felázása. A Tisza jobb parton a révleányvári, a ricsei örjárásokon, a ricsei gátőrháznál és szivattyútelepen, Cigánd belterületén, a tiszakarádi szivattyútelepen. Zemplénagárd. Tiszacsermely térségében, Tiszakarád község belterületén ellennyomó medencék kialakításával, illetve hordás homokzsákos leterheléssel kellett védekeznünk a fakadó- és szivárgó vizek ellen. Gondok jelentkeztek a védelmi szakasz 48+400 tkm szelvényében lévő, üzemen kívül helyezett ricsei gőzüzemű szivattyútelep nyomócsövének mentett oldali aknái körül. Az árvízszint emelkedésével arányosan az aknákban is emelkedő vízszintek miatt az aknák körül ellennyomó medencét alakítottunk ki. A 42+420, 54+578 tkm szelvényekben buzgárveszély miatt szintén ellcnnyomó medencéket kellett építeni. Zemplénagárd térségében 64+100- 64+190 tkm szelvények között homokzsákos bordás terhelést kellett építeni a töltésrézsű megcsúszása miatt. November 11-én a Tiszakarádi-föcsatorna gőzüzemű szivattyútelephez vezető oldalágon a gerebrács előtt, a műtárgy alatti szivárgásra utaló, időszakonként jelentkező iszap- és vízbuborékok törtek a felszínre, amelynek a gyakorisága az idő múlásával növekedett. A csatornafenék felszakadásának elkerülése érdekében soron kívül az oldalág áttöltésével ellennyomó medence épült. Ezzel a szivárgás megszűnt. A Bodrog bal parton a kengyeli örjáráson, Halászhomok térségében a töltéstest és az altalaj felázása miatt bekövetkezett szivárgások, csurgások ellen homokzsákos leterheléssel kellett védekezni. Vajdácska térségében pedig hullámverés elleni védelmet kellett kiépíteni homokzsákokkal leterhelt PVC'-fólia terítéssel. Kritikus helyzet alakult ki november 10-én Sárospatak—Bodroghalász településrészen. A szennyvíztisztító telephez vezető út mentén több helyen erős szivárgás és vízátfolyás kezdődött meg, amelyek lakott területeket veszélyeztettek. Nagy erök bevonásával igen rövid idö alatt homokzsákból és földből ideiglenes védntüvet kellett építeni az átszivárgó vizek lokalizálására. Az árhullám levonulásával párhuzamosan tevődött át a védekezés súlypontja a szintén kiépítetlen árvízvédelmi rendszerrel rendelkező taktaközi területre, amely területre a rendkívüli készültségi fokozat nem került kiterjesztésre, de a harmadfokú árvízvédelmi készültséget itt is hosszú ideig kellett érvényben tartani.