Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Fazekas László-Bodnár Gáspár: Árvízvédekezés a Felső-Tisza mentén 1998 novemberében

ÁRVÍZVÉDEKEZÉS A FELSŐ-TISZA MENTÉN 1998 NOVEMBERÉBEN FAZEKAS LÁSZLÓ és BODNÁR GÁSPÁR A természetföldrajzi és árvízhidrológiai adottságok miatt a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) területén a vízkár-elhárítási feladatok országos összehasonlításban is jelentősek. Itt van az ország árvízvédelmi vonalainak 15%-a, a folyóhálózat 10%-a. Az év bármely időszakában kialakulhatnak jelentős árhullámok, melyek árvízhozamai meghaladják a nyári vízhozamok százszorosát. A Tisza vízszintemelkedése egy-egy árhullám alkalmával elérheti a 12,5 m-t is. A tokaji szelvényéhez tartozó 35 870 km

2 vízgyűjtőterületből 22 000 km

2 Románia, 8000 km

2 Ukrajna területén fekszik. A FETIVIZIG működési területén az éves átlagos csapadék mennyisége 500-600 mm, viszont az országhatáron belépő folyók külföldi vízgyűjtőterületén 1500-1600 mm átlagos csapadékmennyiség észlelhető. A hegyvidéki és a magyar határszelvényben bekövetkezett tetözösek ideje között igen rövid idö telik el. A Tiszán Técső és Tiszabecs tetözése között 16 óra, a Túron Túrierebes és Garbolc között 16 óra, a Krasznán Alsószopor és Agerdö között 24 óra, a Szamoson Dés és Csenger között 32 óra időkülönbség van. Szabolcs-Szatmár- Bereg megye területének 38%-át veszélyeztetik a folyók árvizei. Az árvizek szintje alatt fekvő 118 településen közel 200 ezer ember él. Ezt a 2000 knr-es területet 544,136 km hosszú árvédelmi fővédvonal védi az árvizektől, amelyből 283,128 km, a teljes védmühossz 52,33%-a van az előírt méretekre kiépítve (FETIVIZIG 2001). Az árvízvédekezésre való felkészülés időelőnye rendkívül rövid, a kialakult árhullámok a csapadékhullástól számított 12-24 órán belül az országhatár térségébe érnek. Az ideiglenes védművek megépítéséhez szükséges védelmi anyagok helyszínre juttatására, a kivitelezéshez szükséges létszám átcsoportosítására, a müvek kiépítésére nem áll rendelkezésre elegendő idö. 1. Hidrológiai előzmények és az árhullám jellemzői Az 1998. október 30-át megelőző 48 órában a Felső-Tisza és mellékfolyói kárpátaljai és erdélyi vízgyűjtőterületére területi átlagban 30-70 mm közötti csapadék hullott (Illés et al. 2003). A hatására elinduló árhullám Tiszabecsnél október 30-án reggel 6 órakor érte el az I. fokú készültség elrendelésére mértékadó szintet, majd a Tiszabecs—Záhony közötti szakaszon III. fokú, Dombrád—Tokaj között II. fokú, a Dombrád— Záhony közötti szakaszon II. fokút megközelítő vízszinteket eredményezett. A mellékfolyók közül a Túron 111. fokú, míg a Krasznán I. fokú árvízvédelmi készültség elrendelésére volt szükség. Fazekas László oki. mérnök a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG, Nyíregyháza) igazgatója. Bodnár Gáspár oki. mérnök a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG, Nyíregyháza) műszaki igazgatóhelyettese.