Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Licskó Béla-Ditzendy Arisztid: A belvizek légi felmérésének tapasztalatai

AZ 1999-2000. ÉVI BELVIZEK LÉGI FELMÉRÉSÉNEK TAPASZTALATAI LICSKÓ BÉLA és DITZENDY ARISZTID Sík vidéken a területi- és települési vízrendezés feladatainak meghatározásához, és megoldásához elengedhetetlen a belvízzel veszélyeztetett területek lehatárolása és veszélyeztetettségük mértékének ismerete. A belvízveszélyes területek lehatárolhatok a belvizet kiváltó talajfizikai, hidrológiai, domborzati és egyéb tényezők együttes vizsgálatával is, ám valós belvíztérképet leginkább a mértékadónak tekinthető valós belvízelöntések rögzítésével lehet készíteni. A hagyományos módon, helyszíni bejárással készülő belvíztérkép, azon túl, hogy időigénye igen nagy, számos hibalehetőséget is rejt magában. Ezek fő okai az egyes területrészek megközelítésének nehézségei, a rálátás korlátozott volta, valamint a felvételező személyétől nagyban függő pontosság és részletesség. A belvízi elöntések távérzékeléssel - esetünkben légifelvételezéssel - történő rögzítése az említett hibalehetőségeket kiküszöböli. Nagy területre (belvízrendszerekre, térségekre) kiterjedő, pontos és részletes belvízelöntési térképek - kellő hatékonysággal - történő előállítására csak távérzékelési módszerek javasolhatók. Megjegyzendő, hogy a kiértékelés során ebben az esetben is fennáll az interpretátor szubjektivitásának lehetősége - különösen a kétfázisú talajállapot lehatárolásakor -, a távérzékelt felvételek azonban archiválhatók, ezért a kiértékelés eredménye bármikor utólag is ellenőrizhető. A földi és légi módszerekkel készített belvíztérképek részletességének különbségeit szemlélteti az 1. ábra, amelyen a Taktaköz területére 1999 tavaszán helyszíni bejárással (a), illetve légifelvételek kiértékelésével (b) készült belvíztérképeket mutatjuk be. 1. Belvíztérképezésre alkalmazható távérzékelési technikák A hazai gyakorlatban használt távérzékelt felvételek légi- vagy űrfelvételek lehetnek. Belvíz-térképezési célra mindkettő alkalmas, azonban lényeges különbségek vannak a felvételek hozzáférhetőségében (előállításában vagy beszerzésében), feldolgozásában, valamint az elérhető részletességben. A légifelvételek alapján történő belvíztérképezés részletezése mellett szükséges az űrfelvételek felhasználhatóságának rövid elemzése is (Rakonczai et al. 2003). Az űrfelvételek közül hazai viszonyok között több műholdrendszer felvételei is beszerezhetők. Belvíz-térképezési célú felhasználhatóságukat sajnos több tényező is korlátozza. A leglényegesebbek közülük a visszatérési idő, a felbontás, a felhőzet zavaró volta és a fajlagos költség. Licskó Béla mérnök, tudományos főmunkatárs, VITUKI Rt. Argos Távérzékelési és Filmstúdiója. Ditzendy Arisztid stúdióvezető, VITUKI Rt. Argos Távérzékelési és Filmstúdiója.