Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Somlyódy László: Az értől az óceánig - a víz: a jövő kihívása

80 •Somlyódy László 2. ábra A szabályozás hatása (I) Figure 2. Effect of regulation ( 1) Bild 2. Auswirkung der Regelung (I) рис. 2. Воздействие регулирования (I) A Balaton tápanyagterhelése (2. ábra) - a térség fejlődésének következtében - az előző fél évszázad alatt mintegy nagyságrenddel nőtt. Válaszként - késleltetéssel hasonlóan változott az alga-biomassza (az egységnyi térfogatban található élö alga tömege) is, amely a hetvenes-, majd a nyolcvanas évek elejére a Keszthelyi-medencében, illetve a tó egészében elérte a legkedvezőtlenebb, ún. hipertróf állapotot. Számos algafaj véglegesen eltűnni látszott. A domináns kékalga faj a légkörbőr képes nitrogént kötni, a foszforhoz pedig az üledékből jut (a belső terhelés következtében, aminek az a magyarázata, hogy a megelőző évtizedek során a tó által 90-95%-ban visszatartott P-t az üledék nem képes már közömbösíteni). A tó a külső terheléstől szinte független, „önjáró" állapota került. A legrosszabb minőség a Keszthelyi-medencében alakult ki: a tó térfogatának mindössze 4%-át a vízgyűjtő fele terheli. A becslések szerint az algák számára közvetlenül (rövid időn belül) hozzáférhető (oldott szervetlen, elsősorban orto-foszfát formájában jelenlévő) P terhelés több mint fele szennyvíz eredetű, míg az összes P terhelés nagyobb hányada a szántókról érkezik lefolyás és erózió révén, azaz mezőgazdasági nem-pontszerű eredetű (a légkörből származó terhelés 10% körüli). A következtetés kézenfekvő: a gyors eredmény érdekében a szennyvízkérdést kell megoldani (a vízgyűjtőről történő kivezetés és foszfor kicsapatás révén), a hosszú távú célok elérése pedig a nem-pontszerű vagy diffúz terhelések szabályozását igényli, többek között a Kis-Balatonhoz hasonló elö-tározók révén. Ezekre a beavatkozásokra (és számos egyébre — P mentes mosószerek használata, építési tilalom stb.) alapul a Balaton 1983. évi vízminőség-szabályozási kormányhatározata. amely részletesen tartalmazza a beavatkozások ütemezését is. A terv három célállapotot ír elő: a) a további romlás megállítását 1990-re, b) a hetvenes évek vízminőségének visszaállítását 1995-2000-re, és с) a hatvanas évek trofitásának elérését 2005-2010-re. A terv a gazdasági recesszió és a rendszerváltás miatt késéssel valósul meg. Az összes P terhelés (ÖP) mára mintegy a felére csökkent. A tó erről 1994-ig „mit sem tudott", a minősége nem javult. 1995-töl váratlan fordulat következett be, és a tavat immár nyolc éve jó vízminőség jellemzi. Ezt a fitoplankton szerkezete is igazolja: a mintegy harminc éve eltűnt fajok kezdenek visszatérni. Ebben elsődleges szerepet feltehetően az üledék vártnál gyorsabb megújulása és a belső terhelés ezzel összefüggő csökkenése játszott (.?. ábra). Nyugtalanító azonban, hogy a jelenség teljes körű tudo-