Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Somlyódy László: Az értől az óceánig - a víz: a jövő kihívása

Az értől az óceánig — a viz: a jövő kihívása 75 (ivás, öntözés, fürdés stb.) és az élővilág igényeinek való megfelelés alapján osztá­lyozzuk. A természetes vizek élővilága roppant változatos: az édesvizekben például több tizezer állat- és növényfaj található. Ezek közül a tápláléklánc alján található legkiseb­bek, a baktériumok, az algák (lebegő mikroszkopikus növények) stb. csupán néhány mikron (ц) nagyságúak (a vízmolekulánál alig nagyobb, oly sok bajt okozó vírusok nem élőlények, ezért nehéz felfedezni őket). Az alga lehet néhány száz mikron nagy­ságú is: mérettartományuk 2 nagyságrendet, térfogatuk 4—5 nagyságrendet ölel fel. A vízi tápláléklánc legnagyobbjai, az édesvízi halak néhány méteresek is lehetnek. A biológiai produkció során az anyag — a szennyezésektől befolyásoltan — a ter­melés és a lebontás révén állandó körforgásban van. A körforgás során a különböző anyagok térben is áthelyeződnek, és kölcsönhatásba léphetnek az üledékkel, a talajjal és a légkörrel. Az időben és térben változó fizikai, kémiai és biológiai folyamatok sokasága befolyásolja a vízminőség alakulását és az anyagok biogeokémiai körforgá­sát. 1.3. A víz halál is A szennyvíz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, fajszegény élővilága miatt számottevően eltér a természetes vizektől. Gyakoriak benne a kórokozók. Ipari, ház­tartási és mezőgazdasági célokra „elhasznált" közeg. A különböző szerves és szervet­len szennyezők és növényi tápanyagok nagy koncentrációban, „besürüsödve" vannak benne jelen. A társadalom által használt bármely anyag előbb vagy utóbb kimutatható benne. A természetes vizekbejutó szennyvizek és szennyezések hatásai sokfélék lehet­nek: például az elemek, anyagok és vegyületek túlzottan alacsony vagy magas kon­centrációja, a kémiai és fizikai környezet módosulása, a biológiai körforgás és az öko­szisztéma torzulása, bizonyos élőlények eluralkodása és a biodiverzitás csökkenése, mérgezés, egészségkárosító hatások és így tovább (ezek gyakran egyszerre, egymást befolyásolva jelentkeznek). Mindezek gátolják, megdrágítják vagy éppen megakadá­lyozzák a vízhasználatot és súlyos, hosszabb távon jelentkező károkat okozhatnak. Az ötvenes évek elején Japán egy kis falujában, Minamatában sok lakos idegrend­szeri elváltozásokat tapasztalt. A szerencsétlenebbeknél a gyenge szimptómákat erős resz­ketés, paralízis és esetenként halál követte. Sok csecsemő tragikusan eltorzultan cs men­tális sérüléssel jött világra. A vizsgálatok higanymérgezést mutatlak ki. A Chisso vegyigyár éveken keresztül vezette a magas higanytartalmú szennyezését (higany-szulfát formájában) a Minainata-übölbe. A higany-szulfát a vízben rosszul oldódik és a feltevés az volt, hogy az üledékben „örökre" eltemetödik. A vizsgálatok kimutatták, hogy ez a ve­gyület még rosszabbul oldódó higany-szulfiddá redukálódott, amit azonban az üledékben található baktériumok erősen toxikus mctil-higany kationná alakították át. Ez utóbbi anyag a vízben oldódva ugyan csak mg/m 3 koncentrációban voltjelen, de feldúsult a táp­lálékláncban: a halat cs kagylót fogyasztó emberek szervezetében veszélyesen sok mér­gező anyag halmozódott fel. Több mint 3500-an betegedtek meg, és közel ötvenen haltak

Next

/
Oldalképek
Tartalom