Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízrendezési munkálatok Dévaványa környékén 661 ke 7%-kal számított amortizációs költségeit. De hasonló megtakarítások érhetők le a tengeri, szén, fa, kő és más tömegcikkek szállításánál is. Az ármentesítő társulatok a Körösök hajózhatóvá tételét állami feladatnak tartották. Az Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat véleménye az volt, hogy az öntözés kérdésének megoldása még a hajózásnál is előbbre való. Öntözéssel fokozható a terméshozam, sőt kétszeres termés is elérhető. Az öntözés tulajdonképpen a rendelkezésre álló földterület mennyiségét sokszorozza meg. Röviden annyit jelent, hogy az öntözött területen egy hold kettőt számít majd. Ezért a vízlépcsőknél a duzzasztást a lehetőségekhez képest fokozzák, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy az előirányzott 28 000 kat. holdnál (161,13 km 2) nagyobb területet vonjanak be az öntözésbe. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara 1934. november 6-án megtartott közgyűlésén elhangzott indítvány alapján felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez, amelyben kérte, hogy a minisztérium vízügyi osztálya lépjen érintkezésbe Békés vármegye alispánjával a Hármas-Körös vidékének lehetőség szerint már a téli ínségmunkák során való részben öntözhetővé tétele érdekében. A földművelésügyi miniszter válaszában arról értesítette a kamarát, hogy a Hármas-Körös vidékének öntözéssel való berendezésére szolgáló lehetőségeket, a Körösök hajózhatóvá tételét célzó munkálatok tervezésénél szakközegei útján tanulmányozás tárgyává tette. Az így megállapított lehetőségek azonban a Körös folyón csakis a Békésszentandrásnál tervezett duzzasztómű megépítése esetén lennének tervszerűen és céltudatosan kiaknázhatók. így tehát egyelőre nincs rá mód, hogy az öntözésre vonatkozó munkálatok megindítását már most elrendelje, és pedig annál kevésbé sem, mert a sürgősen végrehajtott munkálatok nem szolgálhatnák azt a célt, ami a felterjesztés megtételénél a kamarát is vezette, ami az alföldi jövedelmező öntözéses gazdálkodás tervszerű megteremtésében áll. Biztosította azonban a földművelésügyi miniszter a kamarát arról, hogy ezt a célt nem téveszti szem elől és kellő időpontban gondoskodni fog a Körös-vidék öntözésére vonatkozó tervek elkészítéséről. A Körös-Berettyó-völgy vizeinek szabályozása, a hajózás és az öntözés feltételeinek megteremtéséhez még kellett egy, az Alföldet átszelő öntöző vizet szállító csatorna is. A Tiszát a Hortobágyon keresztül а Berettyóval mintegy 150-160 kilométer hosszú és 60-80 méter széles csatorna kötné össze, amely hajózható csatorna olcsó szállítási összeköttetést teremtene a külföldi piacokkal. A csatorna építése rendkívül nagy jelentőségű esemény lett volna, nemcsak nemzetgazdasági szempontból, hanem azzal is, hogy munkaalkalmat teremtett volna sok nincstelen és szegény ember számára. Éveken keresztül foglalkoztatta volna nemcsak a Tiszántúl, hanem egyéb vidékek munkanélkülijeit és kubikusainak ezreit. A Hortobágyot az öntözés településre alkalmas területté változtatta volna. Megindulhatott volna a takarmánytermelés, az intenzív állatgazdálkodás a Tisza felső folyásának a vidékén is. A Tisza-Berettyó-csatoma megépítése átlagosan 250 pengővel emelte volna holdanként a felső-tiszai földek értékét. Százezer hold (575 km 2) öntözött területre varázsolt volna paradicsomot a 160 kilométeres hajózható öntöző csatorna, és mintegy százezer léleknek nyújtott volna biztos megélhetést. A Tiszaszabályozó Társulat főn írnöke - Kriston Ferenc - kijelentette, hogy a terv igen komoly, és az egész magyar közgazdasági élet szempontjából rendkívül nagyszabású közmunka körvonalai bontakoznak ki. A
