Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízrendezési munkálatok Dévaványa környékén 651 Bodoky Mihály, Békés vármegye első önálló mérnöke 1820-ban községenként ártéri összesítőt készített a vármegyéről. Ebben Dévaványa a legnagyobb ártérrel szerepelt: 33 000 magyar holddal (142,4273 km

2). Ehhez kell hozzáadnunk Ecseg 21739 magyar holdját (93, 8251 km

2), ennyi volt a térség ártere. Ezért látszott indokoltnak az a terv, amely 1868-ban Garzó Lajos javaslatára Dévaványa mellett vezette volna el a Tiszalök-Gyoma közötti csatorna nyomvonalát, hogy ezzel is mentesítse a helységeket az ár- és belvizektől (Dóka 1997). Ez a terv azonban sohasem valósult meg. Dévaványa 55 ezer kat. holdas (316,5052 km

2) határában két ármentesítő és belvízszabályozó társulat is tevékenykedett: - 1852-ben alakult meg a Berettyó-Sárréti Társulat, amely 1856-ban kibővítette tevékenységi körét és Berettyó Szabályozási Társulattá alakult át; és - 1853-ban alakult meg az Ivánfenéki Ármentesítő Társulat. Az 1889-től a Berettyó-Körösi Vízszabályozási és Ármentesítő Társulat néven nevezett egyesülés (Dóka 1997) 1895-ben felbomlott. Megalakult az önálló Berettyó Vízszabályozó Társulat Nagyvárad székhellyel és az önálló Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat Gyoma székhellyel (Dóka 1997). A két ármentesítő társulat három évtized alatt elért 51%-os növekedése azt jelzi, hogy 16 ezer kat. holddal (92 km

2) nőtt a védelembe bevont terület nagysága, de még ezzel sem érte el a határ teljes területét, ekkor is csak mintegy 90%-os volt az árvízvédelembe bevont terület nagysága. Ezzel azonban az élvonalba tartoztak, hiszen nyilvánvaló volt, hogy Dévaványa lakosságának létkérdése a zabolátlan vizek korlátok közé szorítása. Dévaványa határában 1895 tavaszán nagy területeket borított a belvíz, amelynek levezetése igen sürgős feladatott jelentett, ezért március 25-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalták a belvíz ügyét. Vad Ferenc képviselő indítványozta, hogy miután a dévaványai határ területe egészben vízszabályozási költségekkel terhelt, ezért hívják fel a két ármentesítő és belvízszabályozó társulat figyelmét is a veszély elhárítására. Ugyanakkor a képviselő-testület kérje a Földművelésügyi Minisztérium közbenjárását is a veszély elhárításának szorgalmazására. 1. Az 1915. évi nagy belvíz - és egy kis igazságtalanság Dévaványa határában 1915. tavaszán ismét a belvíz volt az úr. Az előző évi őszi és az 1915. évi tavaszi rendkívüli csapadék miatt a Berettyó Vízszabályozó Társulat árterébe tartozó földeken hozzávetőleg 15 000 kat. hold (86,32 km

2) került belvíz alá. A rendkívüli belvizet a mostoha időjárás mellett különösen az okozta, hogy a felső réhelyi csatorna összeköttetésben van a szeghalmi felső csatornával, amelynek vizeit a szeghalmi szivattyútelepen kellene átvezetni. Azonban az a szivattyútelep sem volt működésben. A bajokhoz még hozzájárult, hogy más határbeli vizek szinte mesterséges úton a dévaványai földeket árasztották el. Mind a szeghalmi, mind a ványai vizek tiltó hiányában a mélyebb fekvésű dévaványai csatornák gátjain át elárasztották a földeket. A