Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

648 Nagy László - A fent említett réteg alatti talaj tulajdonságai az előbbinél kedvezőbbek (amit az ásványtani vizsgálat adatai is alátámasztottak). - Az alsó csúszólap feltehetően az eltérő ásványi összetételű két talajréteg kö­zött kialakult, néhány dm vastagságú átmeneti (keverék-anyagú) zónában helyezkedett el. - A károsodott szakaszon volt ugyan a rézsű a legmeredekebb (a rézsűhajlás 1:3,0-1:3,2 között változott), de ez önmagában egyáltalán nem számít mere­dek rézsűhajlásnak. - A nagyvizek kivételével a talajvízáramlás a Zagyva felé folyamatos. A károsodást közvetlenül előidéző tényezők: - a károsodást egyértelműen a folyó apadó vízállása okozta, - tartós, magas vízállás után a Zagyva vízszintje 7 nap alatt 3,6 métert süllyedt a törés időpontjáig, - a mentett oldalon helyenként 30 em csapadékvíz (pocsolya) tározódott, melynek elvezetése nem volt megoldva. A szolnoki vízmércén mért napi vízállás adatoknak a vízállás, a vízállas-tartós­ság és az átlagos apadás vizsgálata alapján meghatározott károsodást közvetlenül kiváltó ok jól indokolható, általánosítása azonban nehéz, mivel az elemzés egy adott tönkremeneteli zónára vonatkozik. A nem károsodott szomszédos, de veszélyeztetett szakasz állékonyság vizsgála­ta beavatkozásra okot nem mutatott. Ezen részek a 2000 évi nagy árvíz utáni min­den korábbit meghaladó vízszint csökkenést is kibírta. 11. Károsodott rész helyreállítása A helyreállítási javaslat a károsodott és azt közvetlenül határoló 1 +310-1 +365 fkm szelvények közötti részekre vonatkozott. A rézsűcsúszáskor elmozdult és fella­zult talajt ki kellett cserélni. A rézsűcsúszással érintett szakaszon elvégzendő főbb munkák a következők voltak: - a töltéskoronán lévő és leszakadt betonfal bontása, - a meglévő töltés bontása a mentett oldali terepszintig, - az elmozdult földtömeg lefejtése lépcsőzve kb. 81,0 m B.f. szintig, - földvisszatöltés tömörítés mellett 1:3 vízoldali rézsűhajlással, - vízoldali rézsűláb biztosítása kőszórással, - 5 m széles leterhelő padka építése a 85,0-86,0 m B.f. magasságban 1:3 rézsű­hajlással, - a kisvízi meder megtartása érdekében bal parti kotrás. A helyreállítás során csak kis gépek dolgozhattak tekintettel a szűk helyre. Az időjárás és a vízállás a nyár folyamán olyan volt, hogy a munkával nem kellett leáll­ni. A helyreállítás sikerességét bizonyítja, hogy a 2000. évi tavaszi árvíz utáni még nagyobb apadás ellenére is állékony maradt a vízoldali rézsű.

Next

/
Oldalképek
Tartalom