Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

642 Nagy László A felső montmorillonitban gazdag réteg a következő adatokkal jellemezhető (Nagy 1985): - helyenként homokliszt eres, máshol szerves szennyezettségű, - magas plasztikus indexű (/

p=25-55%), -viszonylag magas víztartalmú (w=20-60%), - alacsony-könnyen sodorható, puha-konzisztencia indexű (/

c<0,75), - laza, nagyon laza állapotú (e=1,0-1,2), - alacsony nyírószilárdságú (r

c

s=59 kN/m

2; r

v=19 kN/m

2). Az alsó illites réteg talajfizikai jellemzői kedvezőbbek. 7. Talajvízáramlás A töltéskárosodás után 4 nappal (1985. június 11-én) a feltáró fúrásokban mért talajvízszintek alapján megállapítható, hogy - a mentett oldalon a talajvízszint a terepszint alatt 1,5-2,0 m mélyen helyezkedett el, - a talajvíz szintje a Zagyva felé átlagosan kb. 10-12%-ot lejtett. Feltehetőleg a magas Zagyva vízállás időszakában a mentett oldali talajvízszint is magasabb volt. Erre utal hogy, a károsodást megelőző időszak nagy esőzéseinek hatására a mentett oldalon helyenként 0,20-0,30 m lefolyástalan csapadékvíz tározódott. így az állékonyság számításhoz a mentett oldali terepszinttel azonos vízszintet tételeztünk fel (Nagy 1985). 8. A károsodást közvetlenül előidéző tényezők A Zagyva torkolati szakaszának, így az 1+324-1+350 közötti szelvények vízállását döntően a Tisza vízállása határozza meg, ezért vizsgálatainkhoz a szolnoki vízmérce adatait használtuk. A talajtörés tartósan magas vízállás után hirtelen vízszintcsökkenés végén következett be (11. ábra). A Tisza Kisköre alatti vízjárását vizsgálva - különös tekintettel az apadó ágra Laczay (1982) és Csikasz (1984) többek között a következőket állapította meg: - A Kiskörei-vízlépcső megépülésével a Kisköre-Csongrád-szakaszon megváltozott a kis- és középvizek levonulása, ami az apadási sebességek növekedésében is jelentkezett. - A csatornázatlan Közép-Tiszára vonatkozó vízszintsüllyedési sebességek a csatornázás hatására Kisköre alatt mintegy 50%-kal, Martfűnél mintegy 20-30%-kal nőttek. A szolnoki vízmérce adatait az 9. ábra mutatja (Laczay 1982). - A kiskörei duzzasztó üzemrendje napi 0,6 m apadást engedélyez, amit a szolnoki vízmércén mért napi apadási sebességek 50%-os valószínűséggel meghaladnak. - A szolnoki vízmércén mért 1., 2., 3.,.. 15. napi vízállásokból képzett maximális vízszintcsökkenések a IV. táblázat szerintiek.