Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

640 Nagy László A 2,0 m mélységben végzett nyírás feltehetőleg a károsodáskor megmozdult rétegben történt. Különösen szembetűnő a nyírószilárdsági vég- és csúcsérték hányadosának alacsony értéke (0,32), ami progresszív törési mechanizmusának kialakulását sejteti. A nyírószilárdság még 4,5 méter mélyen sem mutat jelentős növekedést. Az alsó kemény agyag réteg nyírószilárdsága a fentieknél nagyobb, a nyírószonda 100 kN/m

2 feletti talajellenállásnál eltört benne. 6. Ásványtani vizsgálatok és azok eredménye Az Ásványtani vizsgálatokat a Budapesti Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke végezte röntgendiffrakciós és termogravimetrikus módszerrel. A III. táblázat szerinti négy minta röntgendiffrakciós vizsgálata alapján azok nagy mennyiségű kvarcot, változó mennyiségű kalcitot tartalmaznak. Az agyagásvány csak néhány diffúz vonallal jelentkezik, ami a rosszul kristályosodó ásványok jellemzője. Csillám és illit jelenléte valószínűsíthető. Mivel a mintákban az agyagásvány jellege a röntgendiffrakciós vizsgálatokkal pontosan nem volt azonosítható, derivatográffal is készült róluk vizsgálat. A derivatográffal készült felvétel alapján a 1/1.60 és 1/2.30 jelű mintákban az uralkodó a montmorillonit agyagásvány (10. ábra), mellette kevés T0 típusú (kaolit-típus) ásvány is előfordul. Az 1/7.80 mintában uralkodó ásvány az illit, kevés klorit is előfordul mellette. Az 1/8.80 jelű mintában az agyagásvány „sárospatakit" típusú illit. Ezt az illit típust az jellemzi, hogy két endoterm csúcsa van 550° és 665°-on. A DTA görbén 800° körüli hőmérsékleten endoterm-exoterm inverziót nem találunk. Ez jól megkülönbözteti a montmorillonit-illit mechanikusan összekeveredett agyagoktól. Meg kell jegyezni, hogy az 1/8.80 jelű mintában az agyagásvány tartalom 2-3%-kal nagyobb lehet, de a CaC0

3 bomlása az agyagásvány bomlásával a 700 °C körüli tartományban összeolvad a TG-görbén és az interferencia miatt nem választható el. A derivatográf segítségével meghatározott-termikusan bomló-anyagok mennyiségét a III. táblázat tartalmazza (Bidló 1985). Az ásványtani vizsgálatok alapján a következő megállapításokat tehetjük: - a feltételezett csúszólap alatt és felett eltérő ásványos összetételű agyagok helyezkednek el, - az eltérő ásványos összetétel határán kb. 0,5 m vastag mechanikai (feltehetőleg vízmozgás hatására létrejött) ásványos keverék található, amely eltérő viIII. táblázat Agyagminták ásványos összetétele Fúrás jele/minta mélység Adszor-beált víz Szerves anyag Agyag-ásvány CaCO, Termikusan inaktív anyagok Fúrás jele/minta mélység % 1/1,60 9,80 3,60 68,00 3,60 15,00 1/2,30 9,00 1,30 68,00 2,00 19,70 1/7,80 9,50 0,90 50,00 4,50 35,10 1/8,80 4,80 0,70 48,00 5,70 40,80