Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Vízoldali rézsű csúszása a Zagyva jobb partján 637 folyamat azonosításához. A 6. ábrán bemutatott repedések és felszínen is azonosítható elmozdulások nagy segítséget nyújtottak az állékonyság számításánál. Horgászok megfigyelése szerint a károsodott hely környezetében jobban „kaptak" a halak, állandó vízszivárgás volt a mentett oldal felől. Ezek a tények jól mutatják a károsodás lokális voltát. A helyszíni geodéziai és talajmechanikai munka a kár felmérésére, a károsodás okának kiderítésére, valamint a helyreállítási javaslat kidolgozása a károsodás után azonnal megindult, hiszen a Szolnokot biztosító árvédelmi töltésről volt szó. 4. Talajrétegződés kialakulása Közismert, hogy Szolnok talajadottságai több szempontból az országos átlagnál kedvezőtlenebbek, mert sok a mesterségesen feltöltött, valamint a folyami öntésterület (Baranya 1985). A károsodott rész szűkebb környezetének talaj viszonyai feltehetően még a szolnoki átlagot sem közelítik meg, hiszen a vizsgálati hely környezetében több káros jelenséget is azonosítottak már. Mi okozza ezeket a kedvezőtlen talaj adottságokat Szolnokon? A választ még nem tudjuk számszerűen definiálni, de valószínűleg geomorfológiai okokra és az emberi tevékenység együttesére vezethető vissza. Mindkét tényező alakulását bizonyos mértékig nyomon követhetjük a történelemben, azonban a földművek átalakulásával, öregedésével kapcsolatos ismereteink jelenleg még igencsak végesek. A Tisza és a Zagyva rendszeres áradásokkal kilépve medrükből, lerakva a szállított és lebegtetett hordalékot. A két folyó kémiai összetételét vizsgálva (Darab 1962) megállapítható, hogy különbség mutatkozik (/. táblázat). Ez a különbség a két folyó színében is jelentkezik a szőke Tiszához képest a Zagyva kifejezetten sötét, csaknem fekete színű. Nem tudjuk, hogy ez a különbség szignifikáns-e, hogy milyen módon megy végbe a kolloid lebegtetett hordalékban ioncsere, illetve, hogy a viszszamaradó ion tartalom az agyag szemcséken hol helyezkedik el. Kérdésként merül fel, hogy az eltérő összetételű vizek találkozásának hatására milyen talajszerkezetben csapódik ki a lebegtetett hordalék és az így leülepedett anyagnak mik lesznek a talajfizikai jellemzői? Az egyes agyag részecskék milyen módon hozták létre a talajszerkezetet, mennyire tömör illetve laza szerkezetű a leülepedett agyag? /. táblázat Tisza és Zagyva ionos összetétele Szolnoknál Vízfolyás Kation Anion Összes só Vízfolyás Kation Anion g/m 3 Tisza Ca++, Mg+ + HCO3<500 Zagyva Mg++, Ca++ НСОГ, SO4- 800-1000
