Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Szesztay Károly: Bolygónk életterébe illeszkedő gazdálkodás irányai és vízgazdálkodási vonatkozása

58 Szesz lay Károly kielégítésére ma már esetenként 1000 métert meghaladó mélységből kell a vizet kiemelni. Az öntözési vízszolgáltatás helyzetét az utóbbi években tovább nehezíti a jóval fizetőképesebb ipari és lakóhelyi vízigények gyors növekedésének piaci nyomása is. Az öntözővíz szolgáltatásban hasonlóan válságos helyzet van kialakulóban India arid és szemiarid síkságain is. Az 1 milliárdot túlhaladott lakosszámú hatalmas ország éléskamrája a Punjab-medence, ahol a kedvező éghajlati és talajtani adottságok évenkénti kettős termést tesznek lehetővé: télen magas hozamú búza, nyáron rizs. Ehhez azonban bőségesen kell öntözni. A természetes utánpótlódást jelentősen meghaladó ütemű talajvízkitermelés hatására a vízadó rétegek vízszintje átlagosan évi 0,6 méterrel süllyed. Az évről-évre mélyebb rétegeket megcsapoló szivattyúzás nehézségei a készlet elapadás jeleit mutatják, holott a népesség és az igények növekedése a termesztés és az öntözés kiterjesztését kívánná. Az USA nagy alföldjének déli részén (Colorado, Kansas, Oklahoma és Texas államokban) az öntözéses növénytermesztés legfontosabb vízforrása az Ogallala víztartóréteg, melynek rendkívül kevés a természetes vízutánpótlása. A vízkitermelés hatására a vízszintek olyan mértékben süllyedtek, hogy a vízkitermelést már hosszabb ideje korlátozzák és 2025-re a takarmánynövények termesztését előreláthatólag teljesen meg kell szüntetni. Ugyanerre a víztartó rétegre támaszkodik a dél-texasi El Paso és a mekszikói Juarez városok vízellátása, amelyeknek rohamosan növekvő vízigénye a térség vízellátásában egy-két évtized távlatában „hidrológiai csődhelyzethez" fog vezetni. Kína, India és az USA öntözéses növénytermesztése mai helyzetének közös vonása, hogy nemcsak további kiterjesztésük (amit Kina és India esetében a népesség várható jelentős növekedés, az USA esetében a világpiaci helyzet tesz szükségessé), de a mai szint tartós megtartása is az öntözési vízhasználat hatékonyságának jelentős növelését kívánja. A vízhasználat hatékonysága már a ma ismert műszaki-technológiai megoldásokkal is úgyszólván tetszőlegesen növelhető: megvalósításuk jelenlegi akadálya, illetve jövőbeli kulcskérdése az élelmiszerpiaci árszint, amelyet a tőkés gazdálkodásnak a természeti készleteket „ingyen ajándéknak" tekintő régóta elavult alapfeltételei a valós helyzetet nem tükrözően, illetve nem követően alacsonyan tartanak. Az egyre súlyosbodó környezeti válság egyedüli kiútját kínáló öko-gazdaságtan bevezetésének feltehetően egyik legelső és legfontosabb feladata lesz az élelmiszeripari árszintnek és azon belül az öntözési díjaknak a valós helyzet szerinti gyökeres emelése, aminek értelemszerű fedezete lehet a szénhidrogén használati adó bevezetése (ami Dániában már ma is egy gépkocsi tényleges árának mintegy fele) és a szénhidrogén-ipar állami támogatásának mielőbbi leépítése. 4. Víz és erdő a Kárpát-medence ökológiájában Az élet ösformái a vízben alakultak ki és a szárazföldi élővilág is csak víz jelenlétében tud meghonosodni. A víz ökológiai vonatkozásai a vízépítésben és a vízgazdálkodásban - a társadalmi elvárások történelmi alakulása folytán - mégis meglehetősen részlegesen és megkésetten jutottak kifejezésre. Bár a szárazföldi növénytermesztés és