Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos: Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése

556 Szlávik Lajos 4. ábra. A főmeder és a hullámtér vízszállítása a Tisza szolnoki szelvényében Fig. 4. Water conveyance capacity of the main channel and the wash-land in the the Szolnok section of the Tisza River Bild 4. Wasserführung des Hauptflußbettes und des Deichvorlandes im Theißquerschnitt Szolnok рис. 4. Пропускная способность воды главного русла и незащищенных пойм в створе р. Тиссы у г. Сольнок kulását eredményezné, s árvédelmi szempontból nagyon nehezen kezelhető helyzet kialakulásával járna (Gauzer-Bartha 1999, 2003a). Az elvégzett vizsgálatok felhívják a figyelmet arra, hogy az árvizeket okozó meteorológiai helyzeteknek az eddig előfordultaknál csupán kissé kedvezőtlenebb alakulása is rendkívüli következményekkel járhat a Felső-Tiszán. Az 1999. évi árhullám levonulása után a hidrológiai szimulációt a Közép- ésAlsó-Tiszára is kiterjesztették. Ennek összefoglalásképpen elmondható, hogy az 1999. márciusi tiszai árhullám vízállásainak az alakulását még egy nem túl jelentős mennyiségű, a vízgyűjtőnek csak kisebb hányadát érintő, március első felében hulló csapadék is számottevő mértékben befolyásolta volna. A Záhony környéki tetőzés időpontja előtt hulló csapadék a Tokaj és Szolnok közötti szakasz teljes hosszában, illetve a Bodrogon okozott volna a ténylegesen bekövetkezett, minden korábbit meghaladó magasságú vízszinteknél kb. 20-50 cm-rel magasabb vízszinteket. Az ennél későbbi csapadékhullás, a hidegebbre fordult időjárás miatt, legfeljebb csak a Kisköre-Szolnok szakaszon éreztette volna enyhén a hatását. A