Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

4. füzet - Szlávik Lajos: Az ezredforduló árvizeinek és belvizeinek hidrológiai jellemzése

Vízügyi Közlemények, l.XXXV. évfolyam 2003. évi 4. füzet AZ EZREDFORDULÓ ÁRVIZEINEK ÉS BELVIZEINEK HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE DR. SZLÁVIK LAJOS 1998-2002 között hazánkban sorozatban fordultak elő szélsőséges hidrológia események: egyes paramétereiben (vízszint, vízhozam, tartósság, áradási intenzitás stb.) minden eddigit meghaladó árvizek a töltésezett folyóinkon, valamint a dombvidéki és hegyvidéki kisvízfolyásainkon; továbbá rendkívüli belvízi elöntések az ország síkvidéki területein. E hidrológiai események jelentős mértékű védekezési munkát igényeltek, példátlanul nagy költségekkel és károkkal jártak együtt, következményeik (a beregi öblözet elöntése, egyes települések belterületének árvíz- és belvízkárai) esetenként rendkívüliek voltak. Az árvízi és belvízi események kiváltó okainak elemzése során vizsgálni szükséges, hogy milyen szerepe lehet az időjárási szélsőségeknek, milyen további okok, hatótényezők játszanak szerepet? Milyen összefüggés lehetséges az éghajlat globális változása és a szélsőséges nagyvízi helyzetek előfordulása között? 1. Az 1998-2002. között észlelt rendkívüli árvizek hidrológiai jellemzése 1.1. Töltésezett folyóink árvizei Az 1998. novemberi árhullám hidrológiai sajátosságai. Az árhullám novemberi előfordulása - a múltbeli adatok szerint - nem volt rendkívüli esemény. Az árhullám kialakulásában jelentős szerepet játszott az 1998-as év egészének csapadékossága, különösen az október hónapban leesett nagy mennyiségű eső, és az azzal párosuló magas felső-tiszai mederteltség. A Tisza-völg}> egészét figyelembe véve, az árhullámot megelőző és kiváltó csapadékok legnagyobb értékei egyaránt a Felső-Tisza jobb oldali mellékágainak vízgyűjtőjét jellemezték. A november 3-5. közötti felső-tiszai csapadékok előfordulási valószínűsége igen kicsi, 1% alattinak tekinthető. A Felső-Tiszán kialakult LNV feletti vízszinteket egyértelműen a lehullott csapadék mennyisége idézte elő. Az árhullám magasságát csak kismértékben növelhette a november eleji lombnélküli erdőállapot (lllés-Konecsny 2000). Nem volt jelentős az ukrán gátszakadások árvízcsúcs csökkentő szerepe sem. Az egyes főági szelvényekben kialakult kiugróan magas LNV feletti értékek (Técső, Tivadar) döntően a mellékágakról érkező árhullámok időbeni egybeesése miatt álltak elő. Az estleges helyi hatások szerepe nem volt jelentős. Vásárosnamény felett a Tiszán levonult vízhozamok az addigi észlelt legnagyobbak voltak. A vízhozammérések A kézirat érkezett: 2004. XII. 1. Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, PhD. si és Vízgazdálkodási Tanszék, Baja. főiskolai tanár, tanszékvezető, Eötvös József Főiskola Vízépíté-