Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
4. füzet - A szerkesztő előszava
534 A szerkesztő előszava ték véleményüket az adott kérdésről, amelyek alapján az MTA vízzel foglalkozó bizottságai az alábbiakat javasolták a projekt Tudományos Tanácsának: ad. 1. Az elmúlt évek szélsőséges időjárási eseményei komoly kihívást jelentettek a vízgazdálkodásra. Az 1998-2001 közötti tiszai árvizek minden eddigi vízszintrekordot megdöntötték a Tiszabecs-Csongrád közötti szakaszon. Tivadarnál 149 cm-rel, Szolnoknál 132 cm-rel nőtt meg a legnagyobb vízszint. Az 1999-es Mátra-aljai heves esőzések ha lehet még nagyobb károkat okoztak, mint a folyóban levonuló árvizek. A 2002 augusztusában, a Dunán minden idők második legnagyobb árhulláma kritikus árvízi helyzetet okozott a Mosoni-Duna alsó szakaszán, míg néhány km-re feljebb, a Rába mentén vízkorlátozást kellett bevezetni a nagy szárazság miatt. A Balaton vízgyűjtőjén négy év alatt egy év csapadékának megfelelő vízhiány állt elő. Mindezek a hatások ízelítőt adtak azokból a meteorológiai, vízgazdálkodási eseményekből, melyekre fel kell készülnie a szakmának. ad. 2. Bár az éghajlatváltozás tényét még nem sikerült bizonyítani, a vízügyi szakma részben a fenti szélsőséges helyzetek hatására, részben a folyamatos felkészülés okán közös gondolkodásba és kutatásokba kezdett, és bizonyos beavatkozási lehetőségek megvalósítását is elindította. így - a 90-es években beindították az ún. „kis-tározós programot" (1 millió m 3nél kisebb tározók építése), mellyel részben csökkenteni lehet a nagy csapadékok káros hatásait, részben pedig a vízbő időszakok vizét el lehet tenni a száraz időszakokra; -2001-től kidolgozásra, elfogadtatásra és beindításra került a „Vásárhelyiterv továbbfejlesztése (VTT)" c. árvízvédelmi fejlesztési program, mely részben új alapelveken nyugodva igyekszik orvosolni a Tisza árvízi gondjait, részben alapvetően új megközelítésbe helyezi az árvízvédelem és a társadalom kapcsolatát az árvízi szükségtározók ökológiai, turisztikai, mezőgazdasági stb. hasznosításával; összekapcsolja az árvízi fejlesztéseket az új típusú területhasználatokkal; - a VTT új megvilágításba helyezi az árvízvédelem és a természetvédelem, ökológia kapcsolatát a hullámtéren is, a lefolyási akadályok megszüntetésével, a „hidraulikai folyosók" kialakításával és a természetközi földhasználat támogatásával. ad. 3. A vitaüléseken számos új kutatási javaslat merült fel, amelyek - fontossági sorrend nélkül - a következők: - szükséges a felszín alatti vízkészletek még pontosabb feltárása és utánpótlódásuk meghatározása, annak ellenére, hogy a felszín alatti vízkészleteink fedezni látszanak a lakosság jelenlegi ivóvízigényét; - a Balaton vízpótlásával kapcsolatban szükség van minden szóba jöhető vízpótlási lehetőség részletes ökológiai vizsgálatára; - megvizsgálandó, hogy a felszíni és felszín alatti vízkészletek változása mennyi idő múlva érzékelteti hatását a mélységi vizekben; - további vizsgálatokat igényel, hogy lehetséges-e az árvizek tározása (állandó tározókban);