Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

512 Pálfai Imre adatok előrejelzésére (Petrasovits-Szalai 1986), továbbá Magyarország Nemzeti Atlaszában (MTA 1989) az ár- és belvízvédelmi tárgyú térkép kidolgozásához is. A szóban lévő módszer leírását és a térkép egyes részleteit több helyen publikáltuk (.Pálfai 1982, 1985). Az Országos Vízügyi Hivatal megbízásából 1986-1990 között kutatási munkát végeztünk a belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényezők kapcsolatának feltárására (Pálfai 1987, 1989, ATI VÍZIG 1990). Ennek keretében a belvízképződést befolyásoló főbb tényezők figyelembevételével továbbfejlesztettük a fentiekben vázolt módszert, majd elkészítettük az Alföld 1:200 000 méretarányú, 40 lapból álló belvízveszélyeztetettségi térképét, mely négy veszélyeztetettségi kategóriát különböztet meg (Pálfai 1992, 1994). E térképről egy három-kategóriás változat is készült (Kováts-Pálfai 1996). Az 1:200 000 méretarányú belvíz-veszélyeztetettségi térképet az alföldi vízügyi igazgatóságok számára - a belvízrendszerek határainak feltüntetésével - 12 lapos változatban is elkészítettük. A Tisza-völgy belvízvédelmi koncepciójának kidolgozásakor (VÍZITERV 1999) az Alföld általunk szerkesztett belvíz-veszélyeztetettségi térképét digitalizálták, az így készült színes térképet egy tanulmányhoz mi is fölhasználtuk (Pálfai 2000). Az ezredforduló Magyarországának vízgazdálkodását bemutató kiadványok (pl. Németh \996, Alföldi 1998) a vízháztartási viszonyok tárgyalásánál - témánkat érintve - az Alföld átlagos bel víz-veszélyeztetettségét tájegységenként szemléltető ábrát közöltek. Bár a belvízi veszélyeztetettség kérdését a lehetséges belvízi elöntések vizsgálata felöl érdemes megközelíteni, a különféle lefolyási térképek is adhatnak e tekintetben bizonyos eligazítást: pl. az évi átlagos belvízi lefolyás Magyarországon belüli területi eloszlását bemutató térkép (Pálfai 1985), vagy az éghajlati lefolyás Magyarországra vonatkozó számítógépes térképe (Nováky 1988). A belvízvédelmi beavatkozások kockázati tervezésének egyik alapeleme a vízelvezető létesítmények hatásterületének belvízi veszélyeztetettsége (Varga 2003). Ennek jellemzéséhez a természeti tényezők mellett a vízelvezető művek korlátozott teljesítőképességét is figyelembe kell venni, mert az befolyásolja a vízborítottság időtartamát, illetve annak valószínűségét. A számításokat a kidolgozott formulák szerint belvízrendszerenként elvégezve képet kaphatunk a belvízi veszélyeztetettség területi különbségeiről. A belvíz-veszélyeztetettség térképezésében a legutóbbi években - mintaterületeken - korszerű térinformatikai módszereket is alkalmaznak. A Berettyó-Körös vidéki mintaterület belvíz-veszélyeztetettségi térképét a belvízképződést befolyásoló tényezők digitális kategória-térképeinek sorozatos átfedéseivel állították elő, mégpedig úgy, hogy a befolyásoló tényezőket a tényleges elöntések gyakoriságának megfelelően rangsorolták (Thyll-Bíró 1999, Bíró et al. 2000, Bíró-Tamás-Lénán 2001). Lényegében hasonló módszert követtek Pest megye belvízhelyzeténck feltárásakor is (Env-in-Cent 2001 ). Békés megyének a békés-csanádi löszháthoz tartozó részén a befolyásoló tényezőknek adott rangszámok (1-5) összegzésével szerkesztették meg a szintézis-térképet (ИАК1 2002). Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok támogatásával végzett kutatások eredményeként ma már lehetőség van arra, hogy a Földrajzi Információs Rendszer alkalmazásával a téma komplexitásához illően végezzék el a mezőgazda-