Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Szigetképződés és -fejlődés a Maros határszakaszéin 485 A háttérben az 1964-es légitato látható Itt. ÉRETT NÔDUSZ - Tagúk. meder - Szigetek ratonyok • Szerteágazd sodorvonal I. ÖREGEDŐ NÔDUSZ - Kiegyenesedő med«, ' - Osztatlan sodorvonal a jobb oldalon • tetürodó szlqeto* II. ÉLEDŐ NÔDUSZ - Medertrezepl ralonyok szigetek kialakulna - Szétváló sodorvonal Szigeteit helye T950ben Szigetek helye ÍS64-ben Szigetek helye ÏSSf-ben Szigetek helye 1991ben A partvonal futása 1950-ben A partvonal futása 1964-ben A partvonal futása T98Î ben A pertvonal futása Í99f ben 5. ábra. (A ) A szigetek vándorlása az apátfalvi medertágulatban. (B) Egy nódusz fejlődési ciklusa az apátfalvi nódusz példáján Figure 5. (A ) Movement of islands within the channel widening of Apátfalva. (В) Development cycle of the nodal section at Apátfalva Bild 5. (A) Inselwanderung in der Flubbettcrweiterung bei Apátfalva (В) Entwicklungszyklus eines Nodus am Beipiel des Nodus von Apátfalva рис. 5 Движение островов н апатфалвайском расширении (Л). Цикл развития одного нолуса на примере апатфалвайекого нодуеа (В) gálni a szigetrendszer felépítését. A kapott adatok összevetése azt mutatja, hogy a legintenzívebb változások az 1960-as évek közepe előtt történtek: ekkor a szigetek helyzete és a partvonal futása is igen jelentősen változott (5. ábra). A hatvanas évek óta kisebb változások következtek be, bár ezek is több méteres elmozdulást jelentettek évente (/. táblázat). Az 1950-es, első vizsgálati időpontban a Maros egy enyhe balkanyart képezett. A meder szélessége a nóduszban nagy volt (275 m), míg a medertágulat alatti és feletti szakaszon ennél jóval kisebb (140-148 m). A megnövekedett mederszélesség ellensúlyozására egy tucatnyi kisebb szigetet épített, így a „hasznos meder" leszűkült (az eredeti 80%-ára, de még így is 220 m volt). Ez az állapot egy öregedő nódusz képét mutatta (5. ábra), hisz a bal parton a szigetek már olyan közel szorultak egymáshoz, hogy közöttük az átfolyás már csak nagyon kis sebességű lehetett. Ez előrevetítette az oldalágak eltömődését, ahogy az a jobb parton korábban, hasonló körülmények között megtörtént. Itt az 5()-es években már inkább az ártérhez, mint a középvízi mederhez kapcsolódott egy nagy szélességű homokos terület amelyen már csak nagyvizek idején lehetett átfolyás, viszont előtte valószínűleg a középvízi meder részét képezte.