Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Borza T.: A Körös-toroki Tisza-kanyar rendezése

A Körös-toroki Tisza -kanyar rendezése 459 A szabályozatlan állapot vizsgálati eredményei rámutattak arra, hogy: - a csongrádi partfallal védett bal kanyartól - amelynek középponti szöge kicsi - a víz (túlperdülvc) a Hármas-Körös torkolata feletti bal part megbontásához kezd, mert a tehetetlen víztömeg nem tud irányt váltani, a kanyarulatot követni, - a görbületi sugár (R) és a víztükör szélesség (B) viszonyszámának növelése érdekében a folyó szűkíti medrét, továbbá a csongrádi strand porond aljának elszélesedésével és lefelé csúszásával nő a görbületi sugár, - a Tisza és a Hármas-Körös összefolyásánál ütköző két áramlás hatására a torok felett visszaduzzasztás, a torkolat alatt pedig parterózió alakul ki. A lefolytatott modellkísérletek és vizsgálati eredmények felhasználásával a Tisza Körös-toroki kanyarulatának rendezésére 1997-ben beruházási programterv készült. A javasolt szabályozás és műszaki ütemezés (2. ábra): - kisvízi terelőmű építése a csongrádi strand porondja felett a Tisza jobb part 244,484 fkm szelvényében (I. ütem), - a Hármas-Körös torkolata alatt a mellékfolyó és a Tisza bal partjának hátra metszése és partvédő művel történő kialakítása a 243 fkm szelvényig (H.A. ütem), - a Hármas-Körös torkolata felett a Tisza folyó bal partjának és a mellékfolyó jobb partjának partvédő művel való bevédése a 244,3 fkm, illetve a 0,075 fkm szelvényig (1I.B. ütem), -a Tisza folyó bal partjának bevédése a 242-243 fkm szelvények között (III. ütem), - a Tisza folyó bal partjának bevédése a 244,3 fkm szelvény felett (IV. ütem) Az 1997-es programterv mind a négy tervezett építési ütemet tartalmazta, ugyanakkor a belátható beruházási keretek miatt elsőként ezek közül az I. és a H.A.. II.B. építési ütemeket hagyták jóvá. A teljes kanyarulatra elfogadott környezeti hatásvizsgálat készült. 3. Az építés Az I. építési ütem során - 1998-1999 között - a Tisza folyó jobb part 244,484 fkm szelvényében lefelé álló kisvízi kő terelőmű épült 4b m hosszúságban. A terelőmű mögött medermélyülés, az 1999. évi és a 2000. évi árvizek során partbecsúszások alakultak ki. A terelőmű „nagysági paramétereit" a tapasztalatok alapján kis mértékben csökkentettük, a partbecsúszásokat helyreállítottuk. Ugyanakkor a terelőmű kedvező hatásai is mutatkoztak, a torok körül a hajózóút kiszélesedett, a jobb parti porond felső vége feltöltődött és „rögzült". A II.A. építési ütem során - 1999-2000 években - épült meg a Körös-torok alatt, a Tisza bal part 243,080-243,640 fkm szelvények, valamint a Hármas-Körös bal part 0,000-0,100 fkm szelvények közötti folyószakaszon tervezett partvonal korrekció és kisvízi mederbiztosítás. A mederbiztosítás összes hossza 660 fm. A torkolatnál meglévő „földorr" elbontását követően igen gyors bal parti erózió indult meg, melyet.. munkába vett bal parti partbiztosítás kiépítése meggátolt. Összhatásában a folyószakaszon a meder lokálisan mély üstje feltöltődött, a jobb parti sík terület „kiegészült" (3. ábra).