Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Borza T.: A Körös-toroki Tisza-kanyar rendezése

A Körös-toroki Tisza -kanyar rendezése 457 építették meg. A modellben a meder és a partok anyaga azonos, kvarchomok és műanyag őrlemény keveréke, amit az áramló víz mozgatni volt képes. A mederanyag szemszerkezete 5 mm-től az iszapfinomságig minden frakciót egyenletes eloszlásban tartalmazott. A partvédő műveket 5-10 mm átmérőjű sziták között visszamaradt kavicsból építették. A hídpillérek fából készültek. A modellben hordalékos vizet áramoltattak. A vizsgálatok célja a kisvízi jelenségek tanulmányozása volt. A vizsgálati értékeket az 1982. év során ténylegesen előfordult tiszai és hármas-körösi vízállás-vízhozamok közül választották ki, mégpedig úgy, hogy gyakori és szélsőséges esetek egyaránt tanulmányozhatók legyenek. A jégzajlás folyamatának vizsgálatához a jégtáblák modelljét különböző nagyságú, vastagságú hungarocell lemezből készítették, a megfelelő súlyt és merülést vasszögekkel és cementhabarcs borítással érték el. A jégtáblák méretéhez az eredeti jégzajlásos légi felvételek szolgáltak alapul. A kísérletekhez annyi jégtáblát készítettek, hogy azzal összefüggően 1,5 km hosszú folyószakaszt tudtak beborítani. A jeges vizsgálatokat kétféle módon végezték: - az összes jégtáblával beborították a vizsgált szakasz elejét és egyidejűleg indítottak minden táblát, - folyamatos berakás és eresztés mellett vizsgálták a jégzajlást. A második kisminta kísérletre 1997-ben került sor ugyancsak a nicki telepen, amit időközben az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vett át üzemeltetésre. A Tisza 235,848-245,164 és a Körös 0,0-1,0 fkm szakaszának mozgómedrű hidraulikus kismintája az 1997-es felmérés adatai alapján, 1:400/200 méretarányban, partéltől-partélig, 70 db. keresztszelvény segítségével épült meg (EDUVIZIG 1997). A modell meder cs partanyaga a korábbi modellhez hasonlóan kvarchomok és műanyag őrlemény (bonamid) keveréke, amit az áramló víz mozgatni - medrét és a szabad partot erodálni, zátonyt, gázlót építeni - képes (EDUVIZIG 1997). A szabályozási művek, párhuzamművek, bekötőgátak, partvédőművek, keresztgátak, terelőművek 5-10 mm lyukátmérőjű sziták között visszamaradt kavicsból, ill. lemezből épültek, hogy állékonyak maradjanak. A modellben a part élek fölött a terep elsimított volt. a hullámtéri viszonyok és a hullámtérre kilépő vízállás-vízhozam esetek nem kerültek modellezésre. A modellezett mederben hordalékos víz áramlott. A modell kísérletek során először a természetben 1997. július 8-án rögzített vízszintet és mért vízhozamokat állították be (a Tiszán érkező vízhozam 375 m /s, a Hármas-Körösön 93 m '/s volt). Ezt követte az 1990-ben történt vízszintrögzítés megfelelőjének beállítása, amikor a Tiszán 241 nr'/s, a Hármas-Körösön 66 m'/s érkezett. A modell vízszintjei a természetben mérttel jó egyezést mutattak. A modellben kialakult középsebcsségck megfeleltek a vízhozam méréskor meghatározottaknak - a modell a természetes meder hű másának bizonyult. A vizsgálat során a mozgómedrű hidraulikus kisminta segítségével meghatározhatóvá vált a jelenlegi állapotban kialakult áramlási, sebesség-eloszlási viszonyok, valamint a mederváltozások várható alakulása. Elkészült az általános szabályozási terv hatásának ellenőrzése és a javasolt szabályozás kidolgozása.