Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben
442 Rákóczi László szagban még élénken él az 1953-as tengerár emléke, vagy abból, hogy folyami árvíznél mégiscsak véges mennyiségű víz van jelen. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a tengerárnál az 1000 éves és a 2500 éves visszatérési idő magassága között mindössze negyvenegynéhány centiméter van. - Németország több szövetségi köztársaságában, így Brandenburgban is a differenciált védelmi szinteket a védett vagyon alapján határozták meg. Az öblözet védett értékétől függően a tervezési vízszint 20-100 éves visszatérési időt jelent. A Rajna mellett az árvízvédelmi gátak kiépítését 200 éves visszatérési idő figyelembe vételével végzik. -Japánban - ahol például Tokió környékén nagyon komoly árvízvédelmi rendszerfejlesztés volt - az árvízvédelmi biztonság 1000 éves visszatérési időt jelent városi területeken. - Ukrajnában, Franciaországban, Olaszországban és több más nyugat-európai országban a 100 éves visszatérési idő az elfogadott. A I. táblázat alapján látható, hogy a differenciált védelmi szintek az országok összehasonlításában is megjelennek, kétségtelen, hogy az állam elosztó szerepe, az elosztási lehetőség jelentős szerepet kap. Fejlett országokban, ahol az egy négyzetkilométerre vagy egy lakosra eső GDP a legmagasabbak között van az árvízvédelmi biztonság is magasabb visszatérési időre szól. A fejlődés intenzitása, a négyzetkilométerenként megtermelt GDP tekintetében természetesen egy-egy országon belül is van eltérés, azonban az megállapítható, hogy a folyó völgyekben, ahol a mezőgazdaság a legintenzívebb, ahol a nagyvárosok kialakultak az egy négyzetkilométerre eső GDP lényegesen nagyobb is lehet. Bár Magyarország gazdasági fejlettsége alapján a 100 évenkénti visszatérési idő figyelembe vétele indokolható, azonban az ország veszélyeztetettsége, a jövőre történő tervezés és a differenciáltság helyenként igényli a nagyobb visszatérési idő figyelembe vételét! A földön a társadalmi és gazdasági igények mindenhol a biztonság növekedése irányában hatnak. Különböző országokban a területi arányok, a népesség és a megtermelt nemzetijövedelem eltérő módon alakult. Az árvízi veszélyeztetettség, a lehetséges elöntés különböző módon jelentkezik. Fontos különbség az országok között a veszélyeztetettség mértéke is. A Földön a három területileg legveszélyeztetettebb ország - Banglades 82%-a folyami árvíz és tengerár miatt, - Hollandia 65%-a folyami árvíz és tengerár miatt, - Magyarország 23%-a folyami árvíz miatt. 4. Azonos kockázat az árvízvédelmi rendszernél A vízzel, az árvízzel kapcsolatos feladatok jelentős része a szociális ellátáshoz és a létbiztonsághoz kötődik, ezért a gazdasági megközelítésnek is követnie kell a társadalmi gazdasági igényeket szigorú etikai és politikai kompromisszumok mellett. Kétségtelenül politikai elhatározás kérdése a biztonsági rendszer kialakítása az árvízvédelemben is, mely súlyos anyagi következményekkel járhat. Az árvízvédelemmel kapcsolatos gazdasági ismeretek bővülése alapján vált nyilvánvalóvá, hogy az árvízvédelmi öblözetek védőképességének fejlesztésénél, a
