Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben
DifferenciálI védelmi szintek az án'íz\'édelemben 437 si módszerek kialakulásával a biztonság, a biztonsági tényező értéke tehát számíthatóvá vált, a töltéseket minimálisan előírt, azonos biztonsági tényezőre kell kiépíteni. A hagyományos (vagy determinisztikus) biztonsági tényező (n, n, újabban k) definíció szerint a szerkezet (vagy szerkezeti elem) tönkremenetelét előidéző (Q) és az ezt akadályozó (R) hatások hányadosa Megfelelő a biztonság, ha Л > 1,0 és nem megfelelő ha A<1,(). Elméletileg a k= 1 érték egy stabilis-labilis állapot közötti átmenetet jelent, de jól tudjuk, hogy ez az átmenet inkább egy szélesebb tartománnyal jellemezhető a különböző bizonytalanságok miatt. Ezért a biztonsági tényező értékét talajoknál minden esetben 1,2Az árvízvédelmi töltések biztonsági tényezőjét részletesen az MSZ 10429-84 „Árvízvédelmi gátak terhelései és biztonsági tényezői" szabályozta. Ebben a szabványban mind a terhelési, mind az ellenállási oldallal kapcsolatban vannak előírások, tehát osztott biztonsági tényezőket írnak elő a biztonság megfogalmazására. A teher oldali osztott biztonsági szorzó (vagy parciális biztonsági tényező) a következő: к— 1,0 a gát önsúlyára, a szivárgó víz nyomására k= 1.2 a hullámfelfutásra az ellenállás oldali biztonsági tényezők közül a koronával színelő árvízszintre k= 1,5 az altalaj állékonyságra meghatározott biztonsági tényező. A biztonsági tényező érteke függ az állékonysági vizsgálatba bevont szerkezettől és annak feltételezett tönkremenetelétől, valamint attól, hogy - mértékadó árvízszintre vagy korona szinttel színelő árvízszintre készül a számítás, - történt-e részletes talajfeltárás, -van-e ősmeder keresztezés a vizsgált szelvényben ( Nag у 1997, 2000b). Az 1999-ben kiadott MSZ 15292 nagyrészt megtartja a determinisztikus módszerekkel meghatározott biztonsági tényezőt, finomítva a fogalmak és mennyiségek összhangján, ugyanakkor lehetőséget biztosít a valószínűségi elven történő méretezésre (Nagy 1997. 2000b). Az azonos biztonsági tényezőre kiépített töltéseknél a biztonság megfogalmazása magában hordozta a társadalmi igazságtalanságot. Ugyanabban a biztonságban részesült egy lakatlan öblözet, mint például Szolnok belterülete. Előre mutató volt, hogy 3 helyen az országban, ahol igen nagy volt a védett érték nem a 100, hanem az 1000 éves visszatérési valószínűség a mértékadó árvízszint. Ezt a determinisztikusán meghatározott eltérést a „rendtől" a szakmai közvélemény megértette, a la' jsság érdeklődő része tudomásul vette. Ennek a szempontnak a tovább fejlesztése az azonos kockázatra történő kiépítése az árvízvédelmi műveknek. (1) nél nagyobbra veszik fel. %
