Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Nagy L.: Differenciált védelmi szintek az árvízvédelemben

434 Rákóczi László Az án'ízvédelmi biztonság műszaki oldala - mely alkalmazza mind a szerkezeti, mind a nem szerkezeti módszereket - számszerűsíthető és nem számszerűsíthető részekre osztható. A biztonság számszerűsíthető része például a töltés magasságának, a töltés rézsű hajtásának vagy a gát biztonsági tényezőjének az előírása. A biztonság nem számszerűsíthető (vagy nehezen számszerűsíthető, eddig még nem történt kísérlet a számszerűsítésre Magyarországon) része például a riasztás, a védekezés intenzitása vagy a hullámtéri erdők telepítése, a mentett oldali 10 méteres sáv szabadon hagyása, stb. A hazai számszerűsíthető, szerkezeti módszereken alapuló, jelenleg alkalmazott műszaki szabályozás elemeit az MSZ 15292 az „Árvízvédelmi gátak biztonsága" tartalmazza. Az án'ízvédelmi biztonság nem független az időtényezőtől (Nagy 2002). Az idő szerepe több szempontból is fontos: - Hány évre építjük árvízvédelmi létesítményeinket? Ezen viszonylag egyszerű kérdés mögötti tartalom jelentős problémák forrása, amit a jövőben meg kell oldani. -Általános kérdésként merül fel, hogy mi várható 2050-ben, 2100-ban vagy még később. A globális éghajlat változási modellek alapján már készülnek a regionális modellek, melyek segítségével nagyobb folyókra (pl. Rajna) lehet előrejelzést készíteni. - A fejlesztések olyanok legyenek, hogy minimum 50 évig ne kelljen a létesítményen változtatni. Magyarországon az árvízvédelmi biztonság megfogalmazása az előző két évszázadban sokat változott. Kifejezte a kor műszaki-társadalmi ismereteit. Minden korban az elérhető legjobb ismeretek alapján határozták meg az árvízi biztonságot. Folyóink árterein 700 településen 2,5 millió ember él, a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a, mezőgazdasági területeink harmada itt helyezkedik el, összesen több mint 1600 milliárd Ft nemzeti vagyon halmozódott fel, a GDP csaknem 30%-át itt termelik meg. Az egyszeri mértékadó árvízi elöntésből az adott öblözetben a teljes gazdasági érték 32,6%-át kitevő kár keletkezhet. Ez legkevesebb 5-6 milliárd Ft-ot érhet el, ami megegyezik az átlagosan 10 évenként bekövetkező belvízkár értékével, de rendkívüli árvíz okozta katasztrofális elöntés egy átlagos gazdasági fejlettségű öblözetben 50-80 milliárd, különösen értékes területek elöntése manapság már 200-250 milliárd Ft feletti kárral járhat. 2. Biztonsági filozófia változása a hazai árvízvédelmi gátaknál Az utóbbi 150 év folytonos küzdelme az árvizekkel a töltések magasítását, a megfelelő állékonyság biztosítását eredményezte. Örök vita tárgya a biztonság megválasztása, vagyis az, hogy a megfelelőnek ítélt biztonságú töltés mennyire biztonságos. Az ismeretek fejlődésével a biztonság megfogalmazása is változott, fejlődött, akárcsak a nyelv, melynek segítségével a biztonság sokkal pontosabban, árnyaltabban fogalmazható meg. A biztonság és a biztonsági filozófia fejlődése hasonló a töltésrendszer fejlődéséhez, ezek párhuzama nyomon követhető (Nagy 2000a).