Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században
392 Orlóci l.-Szesztay К. tek és a vízigények várható alakulását. Végül pedig az előzőekből levonható következtetések alapján a hazai vízgazdálkodási politika súlyponti feladataira teszünk javaslatokat. 2.1. Mag}'arország vízvagyona nemzetközi összefüggéseiben A szárazföldi területek vízvagyonát az 1. ábra szerinti három vízkicserélődési ciklus együttesen alakítja ki és tartja fenn. A felszíni ciklusok gyors üteműek és folyamataikat a helyi, regionális és globális éghajlati tényezők irányítják. A felszín alatti ciklus ezeknél több ezerszeresen lassúbb geológiai folyamatokba van beágyazva, de a két cikluscsoport természetesen érzékeny kölcsönhatást tart fenn egymással is. Ilyen értelemben a szárazföldnek és a Föld egészének egyetlen vízvagyona van, amellyel az emberi népességnek a kölcsönhatásokhoz kapcsolódó, továbbá a termé5. ábra. Л csapadék és a nemzeti össztermékkel mért gazdasági fejlettség szerepe a népsűrűség alakulásában Figure 5. The rule of precipitation and of the level of economic development, measured in terms of the GNP, in the changes of population density Bild 5. Rolle des Niederschalgs und des mit dem nationalen Gesamtprodukt gemessenen wirtschaftlichen Entwicklungsgrades in der Gestaltung der Bevölkerungsdichte Рис. 5. Роль осадков и развитость экономики, выраженная велчиной совокупного национального продукта в изменении плотности населения