Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században
Л vízvag)'on állapotának változása а XX. században 383 nemzeti össztermék (GNP, 1975): AFRIKA: EURÓPA: 1. Algéria 38. Ausztria 2.Egyiptom 39.Belgium 7.Dél-Afrika 40.Bulgária AMERIKA: 41.Csehszlovákia 12.Kanada 42.Dánia 13.Mexikó 43.Finnország 14.USA 44Franciaorszâg 19.Argentina 45.NDK 20.Bràzilia 46.NSZK 47. Görögország 48.Magyarország 49.Olaszország 50.Hollandia 51.Norvégia 37. Ausztrália 52.Lengyelország M 15.Kuba 53.Portugália 54.Románia 55. Spanyolország 56.Svédország 57.Svájc 58. Nagy-Britannia 59.Jugoszlávia összesen 35 ország 40 60 80 Mezőgazdasági terület (%) 3. ábra. A mezőgazdaságilag müveit terület-hányad és a nemzeti össztermékkel mért gazdasági fejlettség szerepe a népsűrűség alakulásában Figure 3. The role of the ratio of arable laud and the level of economic development, measured in terms of tbc GNP, in the changes of population density; liild 3. Rolle des landwirtschaftlich bebauten Flächenanteils und des mit dem nationalen Gesamtprodukt gemessenen wirtschaftlichen Entwicklungsgrades in der Gestaltung der Bevölkerungsdichte Рис. 3. Роль доли сельскохозяйственных территорий и уровня экономического развития стран, выраженного с величиной ГДП в изменении плотности населения Az aránytalanságok es ellentmondások feloldását és magyarázatát а XX. század korlátot nem ismerő növekedésének egyik vetülete, a világkereskedelem adja meg, amelynek irányzatai а XXI. századra is további jelentős növekedést irányoznak elő és amelyek fontos vízgazdálkodási következményeket hordoznak magukban. Minthogy a víz mind a természetet, mind a társadalmat úgyszólván minden szegletében és mozzanatában átjárja, az emberi szükségleteket kielégítő minden mezőgazdasági, ipari és más tevékenységnek - köztük a 3. ábra szélsőségeit megvalósító élelmezési világkereskedelemnek - jelentős, dc ma még többnyire rejtve maradó vízforgalmi és vízgazdálkodási összetevői vannak. Az áruforgalomhoz kapcsolódó rejtett („virtuális") vízforgalom nagyságának és megvalósulása módozatainak áttekintéséhez az egységnyi termékféleségek előállításához szükséges fajlagos vízfelhasználási értékek szolgálnak kiindulásul, amelyeknek néhány jellemző értékét - a Nemzetközi Geoszféra-bioszféra Program keretében végzett részletes elemzések alapján (Hoekstra 2003) - a VII. táblázat foglalja össze. Amint a fajlagos értékek növekvő sorrendjében csoportosított adatok mutatják 1 tonnányi burgonya termesztése átlagosan mintegy 160 m -nyi vizet igényel, míg a 1 tonnányi mar-