Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

376 Orlóci I. -Szesztay К. IV táblázat Áttekintés az 1948 és 1971 között létesült folyami és határvízi bizottságokról Vízrendszer Résztvevő országok Alapítás éve Szervezet Tevékenység köre Duna Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Német Szövetségi Köztársaság, Magyarország, Románia, Szovjetunió 1948 A H Doura Portugália, Spanyolország 1951 С R Szt. Lőrinc Kanada, USA 1953 С H, R Kosi India, Nepál 1954 с F Titicaca-tó Bolívia, Peru 1955 А F Mekong Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Vietnam 1957 E F Bódeni-tó Ausztria, Német Szövetségi Köztársaság, Svájc 1960 E M Indus India, Pakisztán 1960 с F Genfi-tó Franciaország, Svájc 1963 В M Rajna Belgium, Franciaország, Flollandia, Német Szövetségi Köztársaság 1963 А H Niger Csád, Dohomey, Guinea, Elefántcsontpart 1963 А F Szenegál Guinea, Mali, Mauritánia, Szenegál 1964 А F Parana Brazília, Paraguay 1966 А R KözépAmerika Costa Rica, Guatemala, Honduras, El Salvador, Nicaragua. Panama 1969 А F La Plata Argentína, Bolívia, Brazília 1969 А H, R, M Parana Argentína, Paraguay 1971 А F A = Nemzetközi szervezetként bejegyzett bizottság állandó jellegű ügyvezető titkársággal; В — Állandó jellegű ügyvezető titkárság; С = A résztvevő országok képviselői rendszeres ülésszaktikon találkoznak; E = A résztvevő országok képviselői esetenkénti ülésszakokon találkoznak F = A folyógazdálkodás egészét felölelő tevékenység; H = Hajózás; M = Vízminőség-védelem; R = Vízerő-hasznosítás. ban tükröződő pozitív kezdeményezései - hosszabb idő távlatában és bizonyára a XXI. századra is jócskán átnyúlóan - két főbb irányzat terjedését és felerősödését valószínűsítik. Egyrészről várható, hogy az országok közötti vízügyi együttműködésben a „status quo" megtartása helyett egyre inkább a közös érdekű fejlesztés elve fog érvényesülni; másrészről nyilvánvalóvá fog válni, hogy a szerződések és bizottságok intézményi kereteinek létrehozása mellett és után az együttműködési tevé-