Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

3. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízvagyon állapotának változása a XX. században

374 Orlóci I. -Szesztay К. III. táblázat Az öntözött területek kiterjedésének gyors növekedése а XX. század második felében (Mc Neill 2000) Év Az öntözött területek kiterjedése Év ezer km : 1800 80 1900 480 1950 940 1960 1370 1970 1680 1980 2110 1990 2350 1995 2550 végére a szárazföldek teljes folyóvízi lefolyásának mintegy kétharmada völgyzá­rógátakon és folyami duzzasztóműveken keresztül jutott az óceánokba és a bel­tengerekbe. Ugyanakkor az egymást gyors ütemben követő (globális összesítés­ben néhány naponként) kisebb-nagyobb vízvisszatartó és lefolyást lassító létesít­mények lényegesen javították a belvízi hajózás adottságait és a hozzájuk csatla­kozó vízerőművek adták a Föld teljes villamos energia termelésének mintegy 20%-át. А XX. század középső harmadában a korlátot nem ismerő növekedés szelle­misége a világon többfelé hozott felszínre olyan nagyszabású „természet átalakító" elgondolásokat, amelyek középpontjában a természetes folyóhálózatot és a száraz­földi lefolyást gyökeresen megváltoztató vízátvezetések állottak. Ezekről azonban többnyire már az érdemi mérlegelés első szakaszában kiderült, hogy sem a kapcso­lódó igények, sem a gazdasági előfeltételek tekintetében nincs reális alapjuk. Az egyik ilyen nagyszabású elgondolás azonban az 1980-as évek közepén Líbiában megvalósult. A függetlenségi törekvés intézményileg elfogadhatóvá, az olaj-bevétel pedig gazdaságilag lehetségessé tette, hogy az ország élelmezési önellátása érdeké­ben a déli sivatag nagy kiterjedésű felszín alatti víztartóiból óriási (csúcsidőben mintegy 100-150 mVs) vízmennyiséget hozzanak felszínre és vezessenek két hatal­mas földalatti csőrendszerben mintegy 1000 km hosszon a Tripoli és Benghazi közöt­ti mezőgazdaságilag művelhető területek öntözésére. Bár a termények önköltsége 5-10-szerese volt a világpiaci áraknak - a gigantikus beruházás elérte célját: az ország élelmezésbeli önellátásának döntő mértékű javítását. 1.5. Folyógazdálkodás Az óceánokba és a beltengerekbe torkolló nagy folyami vízrendszerekben a vízhasználatok és vízszabályozások externális hatásai teljes mértékben internal­izálódnak; ezért a folyami vízrendszerek váltak a különféle igények és érdekek ösz­szehangolására törekvő integrált vízgazdálkodás informatikai alapjai és intézményi keretei fejlesztésének szorgalmazóivá és kísérleti műhelyévé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom