Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Horváth E.: Dendrokronológiai vizsgálatok magyarországi fafajokon

Dendrokronológiai vizsgálatok magyarországi fafajokon 301 Gépi számítási módszert akkor lehet alkalmazni, ha a minta évgyürüvastagság értékei rendelkezésre állnak. AII. táblázatból is jól látható, és az az általános tapasz­talat, hogy a „kézi" és a „gépi" numerikus ábra nem teljesen fedi egymást, ami érthető, hiszen hosszú adatsorú mintáknál szinte lehetetlen „szemmel" jól minősíteni például, a nagyon vékony sorozatokat, amikor szerepet játszik a szubjektivitás. Ez jól nyomon követhető a táblázat B-D oszlopaiban, amelyekben a különböző években ( ) - újrami­nösített értékeket ábrázoltuk. Ezek az értékek tendenciájukban megegyeznek ugyan, de vannak eltérések. Az E-oszlopban a számított értékek láthatók. Amikor a számítástechnikai megoldást javasoljuk a numerikus ábra készítéséhez, ezzel csak a feldolgozási munka könnyítésére — a gyors adatkezelésre — adunk ötletet. Semmiképpen sem szabad elhagyni a „kézi" módszert, vagyis a megfigyelésből szár­maztatható információgyűjtést: a szubjektivitás, ebben az értelemben nem pejoratív megállapítás. A numerikus ábra végleges feljegyzése az évgyűrűk jellegzetes tulajdonságainak, egyben hangsúlyozni kell: a táblázatban nem minden gyűrű szerepel, csak a diagnosztikai jelentéssel bírók, amelyek a kronológiaépítésnél figyelembe veendők. A numerikus ábrá­nak azt a jellemzőjét, hogy csak bizonyos évgyűrűket jelenítünk meg, oszlopos elrende­zésénél fogva számítógépi feldolgozással alkalmassá lehet tenni kronológiai építésre. A gyakorlati hasznosítás érdekében a numerikus ábrát váz-ábrává lehet alakítani. Praktikus megoldás, mivel a numerikus ábrát egy az egyben átültetjük váz-ábrára úgy, hogy az adott évben a keskeny évgyűrű helyén függőleges vonalat húzunk a minősítés szerinti számok arányában. Minéi vékonyabb az évgyűrű, annál nagyobb a szám, hosszabb a vonal 1.4. Kronológiaépítés Az átfedéses eljárás képezi a kronológiai építés alapját. A kronológiaépítés nagy­arányú sorozat (váz-ábra) egybeépítéséi jelenti. Azt, hogy a mintákat egy homogén sorozattá olvasztjuk össze, amely egységbe ötvözi a különálló csoportok jellegzetessé­geit: standardizálja azokat. A standard vagy mestergörbék egy terület tipikus diagnosz­tikai tulajdonságai, egyetlen írott feljegyzéssé olvadnak össze. Bármely évgyürüsor, amely egy adott környezetben, hozzávetőlegesen azonos természeti körülmények kö­zött növő fából ered, ellátható naptári dátummal (Glock 1937). Abban az esetben is lehet kronológiaépítést végezni, ha a kérdéses sorozatok év­gyűrűinek nincs abszolút kora (naptári dátuma). Ebben az esetben lebegő idősorokról beszélünk, amelyek addig nem illeszthetők egy terület standard görbéjéhez, amíg nincs naptári dátumuk. Ezt elérhetjük a mestergörbe kiteijesztésével, ami időben való megtoldást jelent előre vagy hátrafelé. A kiterjesztés átfedéssel vagy áthidalással valósítható meg. Egy „lebegő" idősor átfedéssel addig hosszabbítható meg, amíg a standardtól elválasztó űrt át nem hidalják. Vagy egy sorozattal, kétszeri átfedéssel hidalható át két sorozat közötti űr. Az elfogad­ható kiteijesztés általában nem alapozható egy mintára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom