Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
2. füzet - Horváth E.: Dendrokronológiai vizsgálatok magyarországi fafajokon
Dendrokronológiai vizsgálatok magyarországi fafajokon 301 Gépi számítási módszert akkor lehet alkalmazni, ha a minta évgyürüvastagság értékei rendelkezésre állnak. AII. táblázatból is jól látható, és az az általános tapasztalat, hogy a „kézi" és a „gépi" numerikus ábra nem teljesen fedi egymást, ami érthető, hiszen hosszú adatsorú mintáknál szinte lehetetlen „szemmel" jól minősíteni például, a nagyon vékony sorozatokat, amikor szerepet játszik a szubjektivitás. Ez jól nyomon követhető a táblázat B-D oszlopaiban, amelyekben a különböző években ( ) - újraminösített értékeket ábrázoltuk. Ezek az értékek tendenciájukban megegyeznek ugyan, de vannak eltérések. Az E-oszlopban a számított értékek láthatók. Amikor a számítástechnikai megoldást javasoljuk a numerikus ábra készítéséhez, ezzel csak a feldolgozási munka könnyítésére — a gyors adatkezelésre — adunk ötletet. Semmiképpen sem szabad elhagyni a „kézi" módszert, vagyis a megfigyelésből származtatható információgyűjtést: a szubjektivitás, ebben az értelemben nem pejoratív megállapítás. A numerikus ábra végleges feljegyzése az évgyűrűk jellegzetes tulajdonságainak, egyben hangsúlyozni kell: a táblázatban nem minden gyűrű szerepel, csak a diagnosztikai jelentéssel bírók, amelyek a kronológiaépítésnél figyelembe veendők. A numerikus ábrának azt a jellemzőjét, hogy csak bizonyos évgyűrűket jelenítünk meg, oszlopos elrendezésénél fogva számítógépi feldolgozással alkalmassá lehet tenni kronológiai építésre. A gyakorlati hasznosítás érdekében a numerikus ábrát váz-ábrává lehet alakítani. Praktikus megoldás, mivel a numerikus ábrát egy az egyben átültetjük váz-ábrára úgy, hogy az adott évben a keskeny évgyűrű helyén függőleges vonalat húzunk a minősítés szerinti számok arányában. Minéi vékonyabb az évgyűrű, annál nagyobb a szám, hosszabb a vonal 1.4. Kronológiaépítés Az átfedéses eljárás képezi a kronológiai építés alapját. A kronológiaépítés nagyarányú sorozat (váz-ábra) egybeépítéséi jelenti. Azt, hogy a mintákat egy homogén sorozattá olvasztjuk össze, amely egységbe ötvözi a különálló csoportok jellegzetességeit: standardizálja azokat. A standard vagy mestergörbék egy terület tipikus diagnosztikai tulajdonságai, egyetlen írott feljegyzéssé olvadnak össze. Bármely évgyürüsor, amely egy adott környezetben, hozzávetőlegesen azonos természeti körülmények között növő fából ered, ellátható naptári dátummal (Glock 1937). Abban az esetben is lehet kronológiaépítést végezni, ha a kérdéses sorozatok évgyűrűinek nincs abszolút kora (naptári dátuma). Ebben az esetben lebegő idősorokról beszélünk, amelyek addig nem illeszthetők egy terület standard görbéjéhez, amíg nincs naptári dátumuk. Ezt elérhetjük a mestergörbe kiteijesztésével, ami időben való megtoldást jelent előre vagy hátrafelé. A kiterjesztés átfedéssel vagy áthidalással valósítható meg. Egy „lebegő" idősor átfedéssel addig hosszabbítható meg, amíg a standardtól elválasztó űrt át nem hidalják. Vagy egy sorozattal, kétszeri átfedéssel hidalható át két sorozat közötti űr. Az elfogadható kiteijesztés általában nem alapozható egy mintára.