Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Gulyás P.: Rotatoria és crustacea vizsgálatok a Körös-Maros Nemzeti Park víztereiben

Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003. évi 2. füzet ROTATORIA ÉS CRUSTACEA VIZSGÁLATOK A KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK VÍZTEREIBEN DR. GULYÁS PÁL A vizsgálatokat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a megbízásából végeztük, mely része egy zoológiai projektnek. A minták mikroszkópos feldolgozása során a kerekesférgeket (Rotatoria), az ágascsápú (Cladocera) és az evezölábú rákokat (Copepoda) határoztuk meg. A vizsgált vízterekben talált fajokból taxonlistát készítettünk, melyek segítségével minősítettük azokat kiemelve a természetvédelmi szempontból jelentős fajokat és víztereket. A kiválasztott vízterek legtöbbjének kerekesféreg és rákfaunáját korábban még senki sem vizsgálta, ezért az azokban általunk végzett vizsgálatok alapállapot felvételnek is tekinthetők, a közölt adatok pedig a hazai vizeink élővilágának megismerése szempontjából lehetnek fontosak. A trofításfokot az algaszámmal és alga biomassza értékével a víz egységnyi térfogatára vonatkoztatott a-klorofill mennyiségével mérik, de a fito- és a Zooplankton közti szoros táplálkozási kapcsolatra való tekintettel utóbbi állománysürüsége is tükrözi a trofitásviszonyokat. Ennek figyelembe vételével jellemezzük a vizsgált vízterek vízminőségét. Dévai és munkatársai (1992) a Zooplankton biomasszát a destruktivitás mutatói között sorolják fel. 1. Irodalmi áttekintés A magyarországi folyó és állóvizek korábbi Zooplankton vizsgálati eredményeinek áttekintése során az derül ki, hogy a Tiszát és mellékfolyóit, továbbá a holtágait és kubikgödreit többen is tanulmányozták. Ugyancsak kiteijedt zooplanton vizsgálatokat végeztek az alföldi szikes vizeinkben is (Megyeri 1950a, 1950b, 1958a, 1958b, 1959, 1963, 1972, 19773, 1974). A magyarországi szikesek minden tulajdonságát (hidrológia, vízkémia, teljes élővilág) összefoglaló tanulmány azonban még eddig nem jelent meg. A Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó kisebb vízfolyásokról, köztük a Körösökről, azok holtágairól, belvizeiről már sokkal kevesebb publikáció született (Varga 1931, 1953, 1966, Zsuga 1991, 1997a, 1997b, Zsuga-Nagy 1989, 1991). К Sebes-, a Fekete-, a Fehér-, a Kettős- és a Hármas-Körös Rotatoria és Crustacea faunáját (Cladocera és Copepoda) 1992-ben egy átfogó program keretében egy éven át részletesen vizsgálták a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai (Gulyás—Bancsi— Várhelyiné Zsuga 1995). A folyók főágaiban végzett vizsgálataik során 167 Rotatoria, 20 Cladocera és 4 Copepoda faj jelenlétét mutatták ki. Az említett folyók holtágait, a közelükben levő mocsarakat és egyéb kisebb víztereket ekkor nem vizsgálták. A kézirat érkezett: 2002. XII. 17. Dr. Gulyás Pál biológia-földrajz szakos középiskolai tanár, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. tudományos tanácsadója.