Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
2. füzet - Rátky I.-Farkas P.: A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére
260 Rá tky l.-Farkas P. - sűrű fás esetben (L/d <10) a függély menti sebesség alig változik a mélység mentén (ha a sűrűség sem változik), ebből következik, hogy ekkor az érdesség a vízmélység mentén nő, közelítőleg a mélység 2/3 hatványa szerint; - ritkás fás (L/d > 10) esetben nem szabad figyelmen kívül hagyni a mederfenék és az aljnövényzet érdességét; - minden növénynél az érdesség szempontjából alapvető, hogy azt a víz teljesen ellepi e vagy csak részben ; - a növény magasságánál lényegesen nagyobb vízmélységek tartományában a fuggélysebesség eloszlása közelít a növényzet nélküli esetben előálló eloszláshoz, ebben a tartományban a sebesség a mélység mentén (közelítőleg logaritmikusan) nő és az érdesség a 'klasszikus módon' csökken; - füves, bokros (lágy szárú) vegetáció esetén a gyakorlatban még nincs elfogadható módszer a sűrűség (LA/AL) meghatározására. (Az indirekt módszer, amikor az érdességből és a vízmélységből számoljuk, nem nevezhető gyakorlatiasnak, hiszen legtöbbször éppen az n meghatározása céljából keressük a sűrűséget); - a laboratóriumi mérési eredményeknél nem mindig világos, hogy csak a vegetáció érdességét vagy az eredőt adják meg; - ellentmondó adatok vannak a közegellenállás értékére, egyes szerzők 1+2, mások 10+20 közötti értékkel számolnak; - újra kell gondolni az eddigi — legtöbbször csak 'műszaki érzékkel' — felvett simasági együtthatókat. Felszíngörbéből visszaszámoltak már 2,5 m l/ 3s~'-ot, vagy mértek 4,5 m 1/ 3s _ l extrém simasági együtthatókat is. Nagyon sűrű vegetáció esetén meg kell szoknunk ezeket az eddig 'lehetetlennek' vélt értékeket. Elsősorban irodalmi áttekintés alapján adtuk meg a növényzetnek a hullámtéri vízszállítást befolyásoló hatását. Természetesen e szükitett téma leglényegesebb irodalmát sem tudtuk teljes körűen áttekinteni. így az eddigiek összefoglalása sem lett teljes és a közeljövő céljánál sem biztos, hogy vargabetűk nélküli egyenes utat tudjuk megadni. Az azonban biztos, hogy - ma és a közeljövőben a gyakorlat még általánosan fogja használni а к simasági együtthatót a nyílt felszínű vízfolyások vízvezető képességének (vízhozamának, vízszintjének) meghatározásához; А к számértékének becslésénél alapvető fontosságú, ne felejtsük el, hogy az, egy bearányosításiparaméter, amely magába foglalja mindazt, ami szükséges (lenne) ahhoz, hogy az alkalmazott matematikai modellel elfogatható eredmény kapjunk a vízszállító képességre. Tehát magába foglalja a geometriai, növényi és hidraulikai paramétereket, jellemzőket, és nem csak a simaságot. Ritkán szoktuk hangsúlyozni, de e paraméternek magában kell foglalnia, korrigálni kell a hidraulikai közelítés és a modell numerikus megoldásánál elkövetett hibákat is. Ez különösen fontos, ha már a nempermanens 1D vagy 2D számításokhoz használjuk ezt a bearányosítási paramétert. - az érdesség meghatározásával kapcsolatos problémákat a vízmozgás hidraulikailag (vagy matematikailag) pontosabb figyelembe vétele nem oldja meg; így: a permanens fokozatosan változó, a nempermanens ID, 2D, 3D vagy turbulens modellek alkalmazása. Elsősorban azért nem, mert ma még gyakorlatilag 3D-ben is a
