Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Rátky I.-Farkas P.: A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére

A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére 257 Úgy tűnik, hogy fás vegetáció esetében van elméletileg megalapozott, laboratóri­umi és természetbeni mérésekkel is igazolt módszer a fák okozta érdesség meghatáro­zására. Füves, bokros, cserjés vegetáció esetén azonban még nincs ilyen egyszerű módszer. Ennek valószínűleg két fő oka van. Az egyik, hogy a fűszálak, vékony lágyszá­rú bokrok geometriai és más műszaki jellemzőit (pl. keresztszelvény alak, szárátmérő, felület egységre eső darabszám, stb.) nem lehet könnyen meghatározni. A másik alap­vető különbség a fatörzsekhez viszonyítva, hogy ez a lágyszárú vegetáció a vízáramlás hatására elhajlik, esetleg teljesen 'lefekszik'. Mechanikailag az egyszerű merevtestre ható közegellenállás helyett a növény rugal­mas és esetleg maradó alakváltozást is szenved, ami természetesen energetikailag más, mint egy merev ütközés. A jelenség visszahatása a folyadékmozgásra is jelentősebb, mint az általában ritkább merev fák esetében. Az utóbbi időben már arra is vannak próbálkozások, hogy a egy-egy növény ru­galmasságát is figyelembe vegyék az érdesség meghatározásánál ( Rahmeyer et al. 1999, Copeland 2000, Freeman et al. 2000). Először csak az egyedül álló növényeket vizsgálva az alap ötlet az volt, hogy a növény ellenállása számítható a közegellenállási erőből és ez egyenlővé tehető a felület egységre eső fenék csúsztató feszültséggel. (Az ötlet nem új, hiszen Petryk—Bosmajian (1975) elméleti levezetésükben is ebből indul­tak ki.) Egy adott növényre a közegellenállási erő ismert összefüggését alkalmazva, abban csak a közegellenállási tényező (Cd) az ismeretlen. Fizikai megfontolásokra, tapasztalatokra alapozva feltételezhető, hogy a közegellenállási tényező elsősorban a következő jellemzőktől függ: Cd = f(Re, H, h, növény típusa, alakja, rugalmassága, felületi sűrűsége). A jelölések értelmezése az 5. ábrán látható. Lényeges újdonsága a módszernek, hogy a növény elhajlását, rugalmasságát is figyelembe veszi. Laboratóriumban mérték a növény 45°-os elhajlításához szükséges erőt és ebből számoltak egy rugalmassági együtthatót (E s, „elaszticitási modulust", N/m 2). A közegel­lenállási tényező meghatározására dimenzió analízis felhasználásával a lényeges jellemzők­ből négy dimenziótlan paramétert hoztak létre, majd laboratóriumi mérések eredményeiből szá­mították e paramétereket és ezekre függvényt il­lesztettek. Külön függvény kapcsolatot határoz­5. ábra. Elvi ábra a növény jellemzőinek meghatáro­zásához (Copeland 2000 alapján) Figure 5. A scheme for determining the characteris­tics of plants (after Copeland, 2000) Bild 5. Prinzipskizze zur Bestimmung der Pßanzen­charakteristika (nach Copeland 2000) рис. 5. Объяснителное изображение для определения характеристик растения (по Copeland 2000)

Next

/
Oldalképek
Tartalom