Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Rátky I.-Farkas P.: A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére

252 Rátky I—Farkas P. Növények simasági együtthatói (Gilley—Kottwitz—Wieman 1989) I. táblázat Növény Re < 20 000 Re > 20 000 Növény esetén a simasági együttható Növény max -s- min átl ± Д/2 max + min átl ± A/2 Növény m'V Búza 49-8 28 ±20 + rju-i 35 ± 19 Napraforgó 35-8 21 ± 13 Ul + 35 + 19 Fenyőtű 35-8 21 ± 13 46+11 29 ± 17 Mogyoró 30-8 19 ± 11 34+11 23 + 11 Gyapot 23-8 15 ±8 32 + 7 20 ± 12 Cirok 20-8 14 ± 6 41 + 10 26+15 Szójabab 20-8 14 ± 6 37+13 25 ± 12 Kukorica 15-5 10 + 5 32 + 5 19 ± 14 lámtéri helyszíni mérésekkel is igazolta módszerének helyességét. Aljnövényzetet is tartalmazó területen annak hatását külön kell figyelembe venni. Az aljnövény és a mederfenék együttes sebességi együtthatója (C

a), valamint a fákra vonatkozó С/együtt adja az eredő sebességi együtthatót a CfCq (5) összefüggés alapján. Komora (\912>) kísérleteit Vincent és Strauss (1975) folytatták, akik az érdességi együtthatót (/if) közvetlenül számító formulát adtak. Tapasztalatok és dimenzió analízis alapján felvett paraméterek között kapcsolatot állapítottak meg a mérési eredményekből. Ezekből fejezték ki az érdességi együtthatót h*cP (6,04 cP + 0,78 Ld- 0,001035 L

2) Lw (6) ahol az eddigi jelöléseken túl L a fák távolsága (m). A tanulmányok а С/ vagy и/ számításán kívül hasznos megállapításokat is adtak, az ültetési mód, a sűrűség, a mederfenék-érdesség vagy a függély menti sebességeloszlásra vonatkozóan. Komora (1973) megállapította, hogy ha a faállomány nem sűrű, azaz L/d > 10, akkor a mederfenék érdességét is figyelembe kell venni az eredőben, míg ennél sűrűbb faállománynál az elhanyagolható. Például ez azt jelenti, hogy egy d = 0,30 m átlagos átmérőjű faállománynál, ha négyzetes elrendezésben a fák távolsága L > 3 m, akkor már nem elhanyagolható a mederfenék ellenállása. Természetesen ha jelentős, sűrű az aljnövényzet azt a fa sűrűségtől függetlenül figyelembe kell venni.