Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

2. füzet - Rátky I.-Farkas P.: A növényzet hatása a hullámtér vízszállító képességére

Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003. évi 2. füzet A NÖVÉNYZET HATÁSA A HULLÁMTÉR VÍZSZÁLLÍTÓ KÉPESSÉGÉRE DR. RÁTKY ISTVÁN és FARKAS PÉTER Természeti értékeink védelme egyre nagyobb figyelmet igényel és az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet is kap. A vízfolyások mellett, évszázadok alatt, a természet alakító munkája és emberi beavatkozások eredményeként alakultak ki a hullámterek, melyek rendeltetése a nagyvizek, a jég és a hordalék biztonságos levezetése. Ez elsődleges rendeltetés mellett ma már megfogalmazódik az is, hogy a hullámterek az ökológiai zöldfolyosó-hálózat fontos elemei. A különböző célok eléréséhez különböző feltételek a legkedvezőbbek. Jelenleg a hullámtér vízszállítás szempontjából 'optimális' minősége nem egyezik meg a természetvédelem által kívánt optimummal, sem az ott élők igényével. A valóságban még összetettebb a rendszer, hiszen további jogos igények is felléphetnek pl. gazdasági (mezőgazdasági, közlekedési, erdészeti, stb.) vagy jóléti, melyeknek mind-mind más lehet a 'legkedvezőbb' hullámtéri állapot. A hullámterek legnagyobb részét növényzet borítja. Ez még ma is így van, pedig az elmúlt években e területen jelentős változások voltak. Pl. a Tisza hullámterén az elmúlt 60 évben - 1930-90 évek között —a rétek és szántók együttes területi aránya~70%-ról ~40%-ra csökkent. A folyóparti ökoszisztémáknak is az egyik meghatározó eleme a növényzet. E tanulmányban ez összetett rendszer egy elemét a növényzetet vizsgáljuk, egyetlen szempontból. Ez a szempont a növényzet hatása a hullámtér érdességére, amely a hullámtéri vízszállító képességet döntően befolyásolja. A hullámtéri érdesség hatását az 1. ábrán szemléltetjük. A Tisza Kisköre-Zenta közötti szakaszán a tetőző vízszintek hossz-szelvénye látható. Az alap-érdességhez viszonyított ±30% érdesség változtatás hatására a számított vízszintekben az eltérés szélső értékben ~1,5 m. Sajnos nem ritka, hogy az érdességben 30%-ot tévedünk. (Hosszú szakaszon remélhetőleg nem egy irányba tévedünk, így azért nem ennyire rosszak, bizonytalanok az eredményeink.) Szakmai körökben közismert, hogy a 2000. áprilisi árhullám maximális vízhozamával közel megegyező vízhozam 1932-ben 1,5 m-rel alacsonyabban, és még az 1970. évi nagy árhullám is kb. 1,3 m-rel alacsonyabban vonult le Szolnokon, mint a 2000. évi (Kovács—Váriné 2001 ). Ezekben az értékekben lényeges szerepet játszott a hullámtéren a művelési ág-, növénytársulások változása. A tetőző vízszintekben az eltérések igen nagyok, ezek ötöde-tizede is akkora érték volna, amellyel már érdemes foglalkozni. 0,15-0,30 m vízszintemelkedés katasztrófához vezethet, vagy 100 milliós nagyságrendű árvédekezési költségtöbbletet jelenthet. A kézirat érkezett: 2003. XI. 20. Dr. Rátky István, oki. mérnök, Ph.D., a Buudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE Budapest) docense. Farkas Péter, oki. mérnök, a VIZITERV Consult Kft. (Budapest) vezető tervezője.