Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)
2. füzet - Zellei L.-Sziebert J.: Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere vízszállító képességének vizsgálata
Dombvidéki vízfolyások medre és hullámtere vízszállító képességének vizsgálata 231 Manning-féle simasági együttható (k, m^s" 1) 2. ábra. A Manning-féle simasági együttható és a közepes vízmélységgel számított simasági együttható kapcsolata Figure 2. Relationship between the Manning smoothness coefficient and the smoothness coefficient calculated with the mean depth dependent function Bild 2. Beziehung zwischen dem Manningschen Glattheitskoeffizienten und dem von der mittleren Wassertiefe ermittelten Glattheitskoeffizienten рис. 2. Связь коеффициента шероховатости по Маннингу и коеффициента шероховатости, расчитанный по средней глубине mélység mellett készültek. Az illesztett terület-függvény lehetőséget nyújt а csekély számú nagyvízi mérési eredmény szintje feletti kiterjesztésre is. A 2. ábrán bemutatott k — k 'kapcsolat a választott közepes vízmélység alkalmazhatóságát igazolja és jól mutatja, hogy a k 'számított simaság értékeit az általánosan alkalmazott к simaságra áttéréskor legalább 10%-kal csökkenteni kell. A simasági együttható és egyes hidraulikai jellemzők mért adatait bemutató 3. ábrán a simaság 1994. I. 1-től kezdődő jelentős, a vízjárás intenzitásával együttes változását mutatja. A középmélység függvényében ábrázolt szakasz simasági együtthatókat a 4. ábrán mutatjuk be. Az értékek a várt tendencia mellett két időben jól elkülönülő csoportot alkotnak, melyek a meder megváltozására utalnak. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a változások kezdetével megegyező időben a törzskönyv tanúsága szerint sebességmérő műszer típusváltás történt. Ebből következően a feldolgozásba bevont adatok megbízhatóságát több szempontból is alaposan ellenőrizni szükséges. Az időszaki feldolgozást bemutató 4. ábra igazolja a feltevést. Az 1993 végén kezdődő második időszakban kisvízi tartományban a simaságok nőttek, ami a vízbő időszak árhullámainak műtárgy öblítő hatásával magyarázható. Az időszaki eltérés a középmélység növekedésével csökkent, ami a mederváltozások korlátozott, csak kisvizet érintő következményeit mutatja. A kisvízi tartományban tapasztalható jelentős szórás és magas (k' 60) simaságok az időszaki mederváltozások mellett az alkalmazott számítási eljárás sajátosságából is adódnak, miszerint a vizsgált szakasz vízállásokból számított 1,8 m/km körüli átlagos lejtése különösen kisvíz idején nem feltétlenül jellemzi a helyi eséseket.
