Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata

A vízgazdálkodás anatómiájának vázlata 19 Az elözö megfontolások és elemzések alapján a vízkészletek társadalmi jelentőségű tulajdonságait az alábbi négy szempont szerint célszerű csoportosítani: - A víz, mint különféle személyi és termelési szükségletek kielégítésére alkalmas (nélkülözhetetlen vagy előnyös) természeti készlet: azaz a víz különböző, használati értékkel rendelkező termékek hordozója. - A víz és a vízfóldrajzi adottságok, mint az élet és vagyonbiztonságot, valamint a cselekvéseket befolyásoló kockázati tényező. - A víz, mint az ökológiai rendszer alkotó és szabályozó eleme, az életkörülményeket meghatározó tényező. A víz a vízháztartás egysége és folyamatainak hatásközvetítő tulajdonsága révén az eg}'ének és a közösségek viszonyát befolyásoló tényező. A négy tulajdonság kategória rendszeréről áttekintő képet ad a IV. táblázat. A vizekkel való gazdálkodásnak kulcskérdése az, hogy milyen módon lehet összemérni a szükségletek kielégítése során felhasznált gazdasági és természeti eszközöket, illetve miként lehet egységes értékmérlegbe foglalni az életminőségi, valamint az anyagi javakat. Az integráció akkor valósítható meg, amikor a víz valamennyi társadalmi jelentőségű tulajdonságát és a beavatkozások valamennyi következményét valamilyen módon összemért érték-számok jellemzik. A vizek társadalmi jelentőségű tulajdonságainak értékelési feltételeire és lehetőségére vonatkozó alábbi javaslatok elvszerüek, a végleges módszereket a gyakorlati alkalmazás során kell kidolgozni. A vizeknek a készlet (erőforrás) jellegű tulajdonságai a gazdálkodási folyamatokban és döntésekben alapanyagként, nyersanyagként, termelési közegként stb. jelennek meg. Ahhoz, hogy a vízből származó termékek a gazdálkodás értékrendszerének tényezőivé válhassanak, kétirányú feladatot kell megoldani. Egyrészről tárgyszerűen jellemezni és merni kell magát a tulajdonságot, mint a víztartó hidrológiai és víztoldrajzi folyamat rendszerének egyik sajátos vetületét; másrészről gazdasági és társadalmi értek kategóriákhoz és mértékegységekhez kell hozzákapcsolni a nyert (nyerhető) termék fajlagos mennyiségét. A tulajdonság megmérésének paramétereit a készlet vízháztartási, vízminőségi és vízföldrajzi tényezői szerinti hármas tagozódásban célszerű számszerűsíteni. Adott gazdálkodási feladat és adott készletfajták esetében természetesen ennél jóval konkrétabb és differenciáltabb jellemzési és mérési megoldást kell kialakítani. Valamely adott tulajdonság általában nem egy jól elkülöníthető hidrológiai tényezőhöz, hanem több különböző jellegű tényezőhöz együttesen kapcsolódik. A vízkészletek vízháztartási tényezőihez (térfogat, utánpótlódás, megújulás) pl. kisebb-nagyobb mértékben úgyszólván valamennyi készlet jellegű tulajdonság és termékféleség hozzákapcsolódik. Ugyanakkor még a legjellegzetesebben vízháztartási jellegű termékcsoport, a vízpótlás sem nélkülözheti a felhasználási célok szerint jelentékenyen változó vízminőségi tulajdonságok bevonását. Ennek megfelelően pl. a víz mint lakóhelyi vízellátási termék maga is számos tulajdonság és készlettenyező együttes figyelembevételét kívánja meg. Vízháztartási vonatkozásban az átlagos vagy jellemző vízhozamon kívül a vízhozamok évszakos és évenkénti változékonyságának és a szélsőséges vízhozamok előfordulási valószínűségének is értékadó szerepe van; vízminőségi vonatko-