Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Vízügyi Közlemények, LXXXV. évfolyam 2003. évi 1. füzet KÖNYVISMERTETÉS Fejér László—

Marczell Ferenc: KOLOSSVÁRY Ödön (1857-1921) kultúrmérnök, a hazai öntözések egyik úttörője Budapest, 2003. 79 p. A könyvet a Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény (VMLK) jelentette meg 500 Ft-os áron. Beszerezhető a VMLK központjában (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.), a KvVM Zöld Boltjában (1011 Budapest, Fö u. 44/50.), valamint a Duna Múzeumban (2500 Esztergom, Kölcsey u. 2.). A 19/20. század fordulójára alábbhagyott az a lendületes fejlődés, amely a dualista Magyarország gazdaságát közelebb hozta a nyugat-európai átlagszínvonalhoz. A folyamat lefékeződésében része volt a hazai agrárium századvégi válságainak. A mezőgazdasági többtermelés irányába tett első komolyb lépések a 19. század közepén megkezdett nagy vízszályozási munkákhoz kapcsolódtak. A Tisza és mellékfolyói völgyében végrehajtott ármentesítés, valamint a kiterjedt mocsarak lecsapolása hatalmas területeket tett alkalmassá a gonatermelő mezőgazdaság számára. Néhány évtized után azonban a birtokosok számára is nyilvánvalóvá vált, nem elég az árvizek elleni védekezés, a belvizek elvezetése legalább annyira fontos. Voltak azonban olyan területek, ahol az állandó, vagy időszakos vízborítás megszüntetésekor kiderült, a föld eredendően szikes, alkalmatlan, vagy a szikesedés mértékétől függően alig alkalmas a szántóföldi művelésre. A 19. század utolsó harmadában a nagy tájalakító munkák zöme a vége felé közeledett, tehát ekkoriban már inkább az volt a fő kérdés, miként lehet a víztől elhódított területeket korszerű agrotechnikai módszerekkel hasznosítani. Ekkoriban a szikesedésen kívül külön gondot jelentett a legelök kiszáradásának, ill. vízpótlásának megoldása. Az 1879-ben létrejött kultúrmérnöki intézmény a felmerült problémák ellenszeréül az öntözés elterjesztését ajánlotta. Kvassay Jenő, a kultúrmérnökség főnöke azonban már kezdetben felhívta a figyelmet, hogy az öntözéses gazdálkodás más mezőgazdasági kultúrát igényel, mint amit a hagyományosan gazdálkodó magyar gonatermesztö megszokott. Számos kiváló mérnök, köztük Kolossváiy Ödön fogott hozzá a hazai viszonyoknak megfelelő öntözési elvek, módszerek kialakításához, az öntözések gazdaságossági alapjainak kimunkálásához. A békéscsai mintaöntözés megszervezése, és az ott végzett kísérletek számos tapasztalattal gazdagították a talajjavítás, valamint a szikes területek hasznosításának hazai tudományát. Kolossváiy Ödön nem csupán a mindennapi gyakorlatban, hanem a sajtó útján is igyekezett népszerűsíteni az öntözéseket. Az ö tolla alól került ki az első öntözési szak-