Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hullámtéri energiaerdők létesítése 165 A fafaj megválasztásánál figyelembe kell venni, hogy az energetikai célú ültetvényt sarjadztatással újítjuk, tehát elsősorban jól sarjadzó fafajokból létesíthetjük. A forgási idő általában rövid (3-4 év), mivel a felsarjadt állományok nagy töszáma miatt erre az időre oly mértékű árnyékolás jöhet létre, hogy a faanyag produkció nem fokozódhat, így a viszonylag gyorsan növő, sarjadzásra alkalmas fafajokat kell keresni (Bús 2001). Európa és a világ több országában is már évtizedek óta foglalkoznak energiaerdőkkel, természetesen az adott terület igényeit és adottságait fegyelembe véve más és más fafajokkal: - Finnországban, ahol a faalapú energiahordozók felhasználásával elégítik ki az összes energiaszükséglet csaknem felét: nyír, éger, rezgőnyár és füz fajtákat használnak ilyen célra; - Svédországban nyár és éger a választott fa, a szárazfa hozam pedig 1500 t/km

2, - Észak-Írországban a füz dominál 1300 t/km

2; - Németországban a balzsamos nyárra, a rezgő nyárra és a fúzk Iónokra esett a választás; - Franciaországban az eukaliptusznak van jelentősége; - Kanadára a nemesnyár jellemző; - Dél-Amerikában az eukaliptusz és pinus fajok uralkodnak (Lukács 1989); és - Magyarországon a gyertyán, juhar, hárs, füz, éger, nyír, akác, nyár. 2.1. Energiaerdők telepítése, fenntartása, hasznosítása feladatok: - az energiaerdő telepítésének első feladata a terület kiválasztása; a terület adottságainak megfelelően ki kell választani a telepítendő fafajtát, ez szárazb területeken inkább akác, míg nedvesebb területeken valamilyen nyárfa klón jöhet számításba; a talaj-előkészítés fogalomköre az őszi mélyszántást, illetve elhanyagolt terület esetén vegyszeres növényzetszályozást is jelent; maga a telepítés nagy tőszámmal történik a rövid vágásforduló, illetve a sarjadztatással kezelt energiaerdő nagy hozamának biztosítása érdekében. A gépesített betakarítás megkönnyítésének szempontjából célszerű ikersorok kialakítása 1,5-2,5 méteres sortávolsággal; - növényápolás, gyomirtás; - gépi betakarítás. Az 1990-es évek második felében a betakarítás még csak kézzel végezték a megfelelő gépek hiánya miatt, ma már azonban vannak olyan egymenetes betakarítógépek, amelyek közvetlenül az aprítékot állítják elő; - feldolgozás (szükség esetén): brikett, illetve pellet is készíthető belőle, bár ezek az eljárások inkább a faipari hulladékok energetikai hasznosításánál kapnak szerepet. A különbség a két eljárás között a tömörített anyag átmérőjében van. Maga az eljárás lényege az adott alapanyag tömörítése kötőanyag használata