Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Hullámtéri energiaerdők létesítése 163 — hullámtéri szántók: hullámtereinken igen nagy a szántók kiterjedése (csaknem 400 km

2), ami az összes hullámtér 25%-a. A hullámterek környezetileg igen érzékeny területén a szántóföldi müvelés módja alig tér el az általános gyakorlattól, ezért a szántóföldi müvelés a hullámtereken nem kívánatos. A fokozatos átminősítés egyik lehetséges útja a biogazdálkodás bevezetése; — hullámtéri gyümölcsös: a gyümölcsösök jól beilleszkednek a természetes zöld folyosó rendszerbe. Az ősi ellenálló és az árvizek időszakos vízborítását jól bíró fajták vegyszeres védelmet nem igényelnek, biotermelésre kifejezetten alkalmasak; — rétek, legelök: az ártéri, hullámtéri rétek hagyományos használata, a legeltető állattartás — ami már honfoglaló őseinkre is jellemző volt — napjainkig fennmaradt; — ártéri erdők: az árterek tájképet meghatározó élőhelyei az erdők. Gazdasági, természetvédelmi és árvédelmi jelentőségük nem vitatható. Eredeti sokszínűségüket — főleg lágyszárú és cserjeszintjük fajgazdagságát - sajnos komoly veszteség érte, a természetes társulás arányok is kedvezőtlenül változtak (Szlávik 1999). A hullámtér hasznosításának legkedvezőbb változata egy olyan termelés lenne, amely a hullámtér fő funkcióját a legkisebb mértékben sem akadályozná, de ami hasznot is hoz és nemzetgazdasági szempontból is jelentős. Ilyen megoldást kínál az energetikai célú hasznosítás: az energiaerdők létesítése. 2. Energiaerdők A világ országai a fa energiahasznosítás mértéke és annak aránya szerint három nagy csoportra oszthatók: — fejlődő országok: a biológiai erőforrások szerepe jelentős, mert a lakosság energiaigénye a meghatározó; — közepesen fejlett országok: a biológiai energiahordozók szerepe kicsi, mert az ipar energiaigénye a meghatározó. Döntő szerepe az energia előállításának van, de az energiatermelés káros hatásainak kiszűrésére az adott országok gazdasága már nem rendelkezik megfelelő pénzügyi, az alternatív energiahordozók hasznosításához pedig megfelelő műszaki eszközökkel; — fejlett országok: megfelelő műszaki-technológiai háttér és kellő mennyiségű pénz áll rendelkezésre ahhoz, hogy a biológiai erőforrások egyre nagyobb mértékű hasznosítására kerüljön sor. A fa alapú energiahordozók hasznosítását több tényező is befolyásolja: — az apríték előállítás költségei; — a faapríték fűtőértéke; — a fatüzelés emissziói; — utókezelési és tárolási költségek. A fából előállított energia Európa energiaigényének csak néhány %-át elégíti ki. Vannak azonban olyan országok, ahol ez az érték messze felülmúlja az európai átlagot: — Finnország — 46,6%; — Törökország — 23,7%;