Vízügyi Közlemények, 2003 (85. évfolyam)

1. füzet - Nagy L.-Tóth S.: Árvizek rendkívüliségének jellemzése

132 Nagy L.—Tóth S. koronákban, előterekben okozott károk, a víz által a védmüvekben és a medrekben okozott károk, a védekezésbe bevont, ezáltal a normál üzletmenetből kivont erőforrások közvetlen és közvetett termelés kiesési kárai, biztonsági megfontolásból elrendelt kitelepítés és visszatelepítés költségei, stb.). Bekövetkezett gátszakadás és mentesített terület elöntése esetén természetszerűleg a károk fokozottak. Összességében rendkívülinek minősíthető az árvíz gazdasági hatás szempontjából, ha az összegzett kár eléri a GDP 1 %-át (Nagy-Tóth 2001 a). 5.5. Az áldozatok száma szerinti minősítés Több országban is alkalmazott, az 1/1000 000 határ elfogadását lehet javasolni éves szinten a bekövetkezett természeti katasztrófára. A teherviselők (vagy érintettek) köre az egész ország. Kérdés az, hogy mennyire célszerű leszűkíteni a teherviselők körét, ha nagy az ország kiterjedése vagy pontosan behatárolható az érintettek köre {Nagy-Tóth 2001a). A gyakorlat szerint a küszöbérték a veszélynek kitett 1000 000 lakosból 1 évenként bekövetkező 1 haláleset, amely a katasztrófa következménye. Magyarországon az ártereken kereken 2,3 millió lakos él, ennek megfelelően az évenként 3 vagy több halálos áldozatot követelő árvíz volna katasztrofálisnak tekinthető. 6. Összegzés Egy-egy árvizet akkor lehet rendkívülinek minősíteni, ha a fenti kritériumok közül legalább egy fennáll. A rendkívüli árvízvédelmi készültség elrendelésének kritériumait az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM r. az alábbi módon fogalmazza meg: 12. § (3) Abban az esetben, ha az áradó víz az eddig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható; ha elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett; ha töltésszakadás veszélye fenyeget vagy az bekövetkezett, a vízügyi igazgató — a védelmi bizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával — a törzs vezetője útján haladéktalanul köteles a miniszternek javaslatot tenni a rendkívüli készültség elrendelésének kezdeményezésére. Ha az árvízi előrejelzések szerint fennáll: — az árvízmagassági kritérium bekövetkezése (5.1.); illetőleg — az árvízi előrejelzés alapján meghatározható szükséges védekezési beavatkozások mértéke miatt a védekezés szervezést illetően megfogalmazott kritérium bekövetkezése (5.2.); — különösen, lia a védekezés folyamán az állékonyságot súlyosan veszélyeztető jelenségek miatt megfogalmazott kritériumok bekövetkezésének valószínűsége (5.3.) akkor rendkívüli készültség elrendelését javasolt kezdeményezni.